Max Richter – Perfect Sense (2011) [OST] BFD Records

“csak zsír és liszt”

Hétköznapi pár:
Susan (Eva Green) fontos kérdéseket kutató tudós. Karrierjéért cserébe minden mást feladott az életben, többek közt a szerelmet is. Egy nap mégis enged az ösztöneinek, amikor találkozik Michaellel, a tehetséges séffel (Ewan McGregor). Míg Susan és Michael a szerelem új, eddig nem tapasztalt mélységeit fedezik fel, a többi ember furcsán kezd viselkedni – egy rémisztő jelenség járványszerűen hat az érzékekre, mindenkin egy ismeretlen betegség lesz úrrá. A világméretű katasztrófa Susant és Michaelt is eléri. A film egy lélekerősítő pillantás abba, hogy mit jelent szeretni és szeretve lenni – különösen a zűrös időkben.

A film érdekes témát feszeget még amit nem szeretnék lelőni, de ez a film több egy romantikus mozinál.

01. On A Turning World
02. Faint Pulse
03. Sorrow Atoms
04. Frequencies, Detectors
05. Tenderly The Light
06. Monologue
07. The Dark Abysm Of Time
08. Love Song (Cascade)
09. Overlooked
10. Retinal
11. Fictions And Data
12. A Place We Were
13. Something Under Her Skin
14. All Around Us
15. A Lovers Complaint
16. Overload
17. Things Left Behind
18. Love Song (Nocturnal)
19. Eternal Flowers Question Stars
20. Requeim
21. Luminous

http://pastebin.odavisz.cam (klikk)

a film: https://mega.nz/file/g6ZhFISD#EYwoFvmJ8ZFDFB7sYP34aIMdNKByo4iCvvWqGZ-rMHo

Találatok: 47

Publication author

offline 11 óra

dali300

263

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem.
/Vásáry Tamás/

Comments: 529Publics: 1364Registration: 25-09-2017

Szerző: dali300

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem. /Vásáry Tamás/ dali300 összes bejegyzése