Elkötelezettségük az európai közönség iránt nem véletlen: művészeti vezetőjük, a klasszikus gitáron és billentyűkön játszó Ralph Towner a hatvanas évek második felében a bécsi zeneakadémián tanult, míg a bőgős Glen Moore Koppenhágában végezte el a klasszikus hangszeres szakot. Zenéjük nagysága – és maradandósága is – épp abban rejlik, ahogy az európai klasszikus kamara-hangszerelés összekapcsolódott a modern jazz harmóniáival, ritmikájával. Szokták ugyan emlegetni az indiai hatást is, ám mára nyilvánvaló, hogy ennek a jelentősége az egykori alapító, Colin Walcott 1984-es tragikus halála után elhalványult, még az indiai ütőhangszeres Trilok Gurtu több éves közreműködése mellett is.
Az Oregon kapcsán fontosabbnak érzem, hogy idestova harminc éve alakult ki végleges stílusuk, amely azóta vajmi keveset változott, ám koncerten hallani még mindig óriási élmény. A zene, amely ezeknek az idősödő művészeknek a keze alatt megszólal, olyan, mint az óbor a palackban. Towner kompozíciói olykor poétikus magaslatokban izzanak, ami önmagában akár kissé túldimenzionálttá is tehetné a melódiákat. Paul McCandless szopránszaxofonon, oboán és angolkürtön most is lebilincselő erejű színeket adott a zenekarvezető hangfestményeihez. Ám a témák sokszor igen bonyolult ütemű ritmikában szólalnak meg, és ez megteremti a dallamközpontú zene feszültségét. (Írta budapesti koncertjük kapcsán H. Magyar Kornél, HVG.hu)
Kedves Gykrantz köszönjük a lemezt!
A zenészek: Paul McCandless – soprano, bass clarinet, oboe, horns; Ralph Towner – acoustic 12-string guitar, classical guitar, piano, keyboards, guitar synthesizer; Glen Moore – bass guitar; Mark Walker – drums, drum, percussion.
A számok:
01 – If
02 – An Open Door
03 – Toledo
04 – Hoedown
05 – Solar Flare
06 – Castle Walk
07 – Moonrise
08 – Pepe Linque
09 – Dark
10 – Tammuriata
11 – Mountain King
12 – Cleguerec
13 – Doff
https://tinyurl.com/yckk9fbw
Visits: 11
Publication author
