A Philips cég a nagy osztrák zeneszerző, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) születésének 250. évfordulója tiszteletére neves művészek előadásában kiadta Mozart összes művét.
A kiadás terjedelme: 180 CD.
A harmadik csomag (Box 3.) a mester divertimentióit és szerenádjait tartalmazza.
A divertimentó (olasz: mulatság, szórakozás) a legkülönbözőbb műfajú és hangszer-összeállítású szórakoztatózenei gyűjtemények címe.
A divertimentó kifejezést először Carlo Grossi itáliai szerző használta 1681-ben komponált Il divertimento de’ grandi: musiche da camera, o per servizio di tavola című műve megnevezéseként. 20–30 évvel később a szonátákat neveznek divertimento per camera-nak. A divertimento elnevezés elterjedése a 18. századra esik. Szvitszerű kompozíciókat,
többnyire kamaraegyüttesre írt (vonóstrió, vonósnégyes, fúvósegyüttes vagy vonós- és fúvóshangszereket egyesítő kamarazenekar) általában öt-hattételes táncsorozatot értettek rajta.
A tételek száma és formája nem kötött szigorú szabályokhoz: tételciklusok (akár 12 tételből állók) mellett vannak egytételesek is (J. Haydn, négy barytondivertimento, Hob. XII: 20-23). A korban sokszor keverednek a divertimento, szonáta, kvartett kifejezések, például Haydn korai műveiben, hasonlóképpen mosódnak el a határok a szerenád, a cassazione és a nocturne között. Míg az előbb említett műfajokat inkább szabadtéri előadásra szánták, addig a divertimentó sokkal inkább volt házi muzsika.
Virágkorát a bécsi klasszicizmus korában élte, ahol a társasélet közvetlen, mindennapi használatára készült. Fejlődése során – elsősorban Mozartnál – a divertimentóba behatol a személyesebb lírai hangvétel, ezzel együtt a szimfóniához hasonlatos emelkedett hang szólal meg, elsősorban lassabb tételeiben. A műfaj ezen formája egészen Beethoven fiatalkoráig marad divatban, a 19. században már megszűnnek a divertimento virágkorára jellemző társasági összejövetelek és formák. (Wikipédia)
A lemezen hallható műveket az Academy os St Martin-in-the-Fields Chamber Ensemble adja elő.
01. Serenade No. 13 for strings in G major (‘Eine kleine Nachtmusik’), K. 525: I. Allegro
02. II. Romance (Andante)
03. III. Menuetto (Allegretto)
04. IV. Rondo (Allegro)
05. Divertimento for string quartet (or string orchestra) in D major (‘Salzburg Symphony No. 1’), K. 136 (K. 125a): I. Allegro
06. II. Andante
07. III. Presto
08. Divertimento for 2 horns & strings in F major (‘Ein musikalischer Spass,’ ‘A Musical Joke’), K. 522: I. Allegro
09. II. Menuetto (Maestoso) – Trio
10. III. Adagio cantabile
11. IV. Presto
https://ouo.io/5FMY8p
Találatok: 1
Publication author
