Don Airey – Keyed Up (2014) ℗ Metal Frontier

A hatvanas éveit taposó Donald Airey-t remélhetőleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen 1969-óta tartó billentyűs-karrierje alatt 200-nál több lemezen szerepelt, Ozzy-tól a Rainbow-n, a Judas Priest-en és a Saxon-on át Gary Moore-ig, mindenkivel dolgozott, aki a (brit) rockzenei életben számít. Nem dolgozhat méltóbb ember nála a jelenlegi Deep Purple-ben sem.

A 2011-es All Out című szóló munkáját követő Keyed Up csupán a negyedik szóló kiadványa, stílusában a hetvenes évek Deep Purple-jét idéző komolyzenével és jazzes improvizációival.

Most is veretes, természetesen billentyűkben gazdag klasszikus rockmuzsikát hallunk, de mintha a gitárnak kevesebb szerepet szánt volna, mint előzőleg, annak ellenére, hogy két olyan felvétel is sorakozik itt, amit Gary Moore-ral rögzített nem sokkal a gitáros halála előtt. Ugyanakkor az is tény, hogy ez az anyag egyben retrospektív jellegű, hiszen Airey újra elővett több olyan felvételt, amit évtizedekkel ezelőtt rögzített. Ilyen például a Rainbow 1981-es ’Difficult To Cure’ albumának címadó dala és Beethoven ’Kilencedik Szimfóniájának’ rockosított változata. Hallunk egy régi Colosseum II témát, a második ’Electric Savage’ albumról, ez a Lament/Jig tétel, a Mini Suite részeként, azzal a különbséggel, hogy itt ének is dukál hozzá, méghozzá egy vendégtorok, Graham Bonnet tolmácsolásában. Egyébként ez az egyik darab, amit Gary Moore-ral vettek fel. A gitárzseni még a sokfelé játszott Albinoni-féle ’Adagio’ klasszikus művének gitárra átírt adaptációjában penget érzelmesen. Még egy ismerős téma felhangzik, Dave Brubeck Rondója, hasonló szellemiségben, ahogy a Nice rárakta első albumára 1967-ben. Ebbe még Mozart Török indulóját is belopta, ahogy Brubeck is felhasználta a klasszikus darabot. Hiába, Keith Emerson hatása most is tetten érhető, Airey ezt büszkén vállalja.

A többi dal húz, tele virtuóz hangszeres virgákkal, a bluesos Claire D’Loon vagy a néhol jazz-rockba hajló Beat The Retreat billentyűs orgiája. Airey nem enged a modern kor csábításának, stabil csapatával egy jottányit sem akar letérni arról az útról, amit a hetvenes évek elejének történelmi bandái jelöltek ki, és ez nagyon figyelemreméltó. Carl Sentance hangja pedig most is biztos.

01. 3 In The Morning
02. Beat The Retreat
03. Blue Rondo A La Turk
04. Solomon’s Song
05. Claire D’Loon
06. Flight Of Inspiration
07. Inside
08. The Godbox
09. Difficult To Cure 2013
10. Mini Suite (Gary Moore – gitár)
a) Lament/Jig (Graham Bonnet – ének)
b) Restless Spirit
c) What Went Wrong
11. Adagio (Gary Moore-gitár)
12. Grace

Közreműködő zenészek:
Don Airey – billentyűsök
Darrin Mooney – dob
Laurence Cottle – basszusgitár
Rob Harris – gitár
Carl Sentance – ének

vendégek:
Gary Moore – gitár: Adagio, Mini Suite
Graham Bonnet (Alcatrazz, Blackthorne, Rainbow) – ének

https://link.odavisz.cam (klikk)

-pastebin-




 

0

Találatok: 2

Publication author

offline 2 hét

dali300

Avatar 144
https://444.hu/2022/05/31/tancold-ugy-vegig-a-mai-napot-ahogy-ezek-a-hatvanas-evekbeli-eszak-ir-altis-csajok-toltak-a-sulidiszkoban
Comments: 453Publics: 1314Registration: 25-09-2017
Avatar

Szerző: dali300

https://444.hu/2022/05/31/tancold-ugy-vegig-a-mai-napot-ahogy-ezek-a-hatvanas-evekbeli-eszak-ir-altis-csajok-toltak-a-sulidiszkoban

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

15 − 7 =

Password generation