A hónap legvégén, Fear Inoculum címmel jelenik meg tizenhárom év (!) után a Tool ötödik nagylemeze. A 2006-os 10,000 Days folytatását Joe Barresi producerrel készítette el a banda, a maszterelést pedig Bob Ludwig végezte.
A lemez tematikailag is a hetes szám körül forog, szövegi koncepcióját, illetve zenei alapjait, például az egyes témák, riffek ritmizálását tekintve is. „Készítettem egy fotót (Adam Jones) a felvételek során, amelynek középpontjában a hetes szám állt, és sok riff, amit Justin és én hoztunk, hétnyolcados ritmusban ment”, mondta a gitáros. „És az ember nem igazán áll neki úgy a munkának, hogy oké, akkor most írok egy riffet hétnyolcadban… Anélkül, hogy túl sokat elárulnék a lényegről, az a legfontosabb, hogy folyamatosan jöttek az újabb és újabb témák ebben a formátumban, szóval nagyon furcsa volt az egész. Aztán Maynard elmondta, milyen koncepciót dolgozott ki a hetes számról, és akkor már mindannyian azt mondtuk: Jézusom, ez nagyon bizarr! Utána pedig a borítót készítő Alex Grey is ugyanezzel állt elő.
01. Fear Inoculum (10:20)
02. Pneuma (11:53)
03. Litanie contre la Peur (2:14)
04. Invincible (12:44)
05. Legion Inoculant (3:09)
06. Descending (13:37)
07. Culling Voices (10:05)
08. Chocolate Chip Trip (4:48)
09. 7empest (15:43)
10. Mockingbeat (2:05)
Maynard James Keenan – ének
Danny Carey – dob, ütőhangszerek
Adam Jones – gitár
Justin Chancellor – basszusgitár
Közreműködik:
Brian Williams – hangeffektusok
https://links.snahp.it/kCozxq7mttBiwL39AGsqbdCneJiF0AYqlg7
Találatok: 21
Publication author
Hrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr…
“01. Fear Inoculum (10:20)
02. Pneuma (11:53)
03. Litanie contre la Peur (2:14)
04. Invincible (12:44)
05. Legion Inoculant (3:09)
06. Descending (13:37)
07. Culling Voices (10:05)
Bonus
08. Chocolate Chip Trip (4:48)
09. 7empest (15:43)
10. Mockingbeat (2:05)”
Ez így nem pontos, mert nem bónusz számokról van szó a végén, hanem arról, hogy a fizikai lemezre nem fért rá a digitális kiadás 3-as, 5-ös és 7-es száma, vagyis a három közjáték. Tehát a fizikai kiadvány számlistája:
1. “Fear Inoculum” 10:20
2. “Pneuma” 11:53
3. “Invincible” 12:44
4. “Descending” 13:37
5. “Culling Voices” 10:05
6. “Chocolate Chip Trip” 4:48
7. “7empest” 15:43
Total length: 79:10
Ha te nem volnál én nem is tudom … 😀
Köszi, a helyreigazítást.
Amikor a lemezt letöltöttem, akkor hivatalosan még nem jelent meg, ezért a pontatlanság oka.
Mindenképpen újrázva lesz a poszt, mert a CD rippelt FLACben “hiszek”. Ez volt a mézesmadzag.
Én azt javaslom, hogy a CD-rippel ne helyettesítsd ezt az elektronikus kiadást, hanem legfeljebb kiegészítsed, mindenképpen megtartva ezt az elektronikust is – nyilván így gondoltad te is, csak a biztonság kedvéért szólok. Mert hát hangminőségileg ennek az elektronikus változatnak tetemesen jobbnak kell lennie, mint a CD-ripnek, hiszen ez nem ment át a CD-készítési és a CD-ből visszakészítési folyamaton, amin egy CD-rip átmegy. Tehát azt mondom, hogy ne a CD-ből ripelt FLAC-ban “higyjél”, hanem örüljünk, hogy van ez az elektronikus kiadás, én örülök, hogy ez van, mert jobb a hangminősége – és még rajt van a három közjáték is.
Tehát amellett, hogy köszi a feltöltést, részemről külön köszi az elektronikus kiadásért. Persze, meg fogom venni a CD-t is, de csak elvből (és a fejembe épített két optikai kiolvasó kényeztetése végett a borítók révén), mert szükségem nem lesz rá az elektronikus kiadás birtokában – és persze a CD-játszómmal egyenértékű hangminőségű médialejátszó birtokában. Hallgatni CD birtokában is az elektronikus kiadást fogom, hangminőség (és a három közjáték megléte) miatt.
Hagyd a CD-ripet másra,
A mastert vidd a padlásra.
Az úgynevezett digitális kiadásra akartam utalni, nem tudom, miért írogattam elektronikus kiadást.