Ezt a szubjektív hangú bevezetőt 2009-ben írtam, amikor e lemez először került a kuckóba, így lehet, hogy ma ez már nem igazán aktuális.
“Tehetségkutató műsorok PR-osait dobná csak fel Beth Hart élettörténete, akik a tehetség mellé bulvárújságban kiteregethető drámát is követelnek. Beth-t csodagyereknek hitték, aki négyévesen Beethovent zongorázott, 15 évesen Los Angelest ostromolta szerzeményeivel, de szülei válását és AIDS-es nővére halálát soha nem tudta kiheverni. Tizenévesen már ivott, drogozott, de fájdalmát nemcsak hitellel, hanem óriási – Janis Joplint, Billie Holidayt, Etta Jamest megidéző – hanggal adta elő. A hiperaktív önpusztítást majdnem öngyilkosságig folytatta, a szakadék széléről egykori roadja és mostani férje rántotta vissza. Sokáig diagnosztizálatlan bipoláris zavarára a nagykiadós szerződése ugyan ráment, de a karrierje nem: az utóbbi években elegáns bluesdívaként találta fel magát újra, és Joe Bonamassával adott ki remek coveralbumokat.” (Soós Tamás)
A számok:
01 – Good As It Gets
02 – Jealousy
03 – One-Eyed Chicken
04 – Over You
05 – Sick
06 – Face Forward
07 – Soul Shine
08 – Forever Young
09 – Easy
10 – Heaven Look Down
11 – Missing You
12 – Waterfalls
13 – Crashing Down The End
14 – At The Bottom
A zenészek:
Bass – Tom Lilly
Drums, Percussion – Todd Wolf
Guitar, Mandolin, Backing Vocals – Jon Nichols
Hammond B-3 Organ – Walter Thompson
Lead And Background Vocals, Piano, Pump Organ – Beth Hart
Mastered By – Nikolaj Vinten
Tambourine, Shaker – Rune Westberg
https://tinyurl.com/y2bxsu6o
Visits: 19
Annyira látszik az arcán, hogy mit élt át.