Rory Gallagher (1948-1995) ír gitárvirtuóz mintegy harminc évet töltött a koncertpódiumokon Nagyszerű lemezei jelentek meg a viszonylag rövid életű Taste frontembereként, majd szólóban nagyobb fokozatra kapcsolt – ameddig bírta. A bluesrock kedvelői közül nagyon sokan vannak, akik hangszeres képességek dolgában az első helyre teszik a káros szenvedélyekkel szemben alulmaradt nagyszerű zenészt.
Rory Gallagher 1948. március 2-án született az írországi Ballyshannonban. Hatéves korában már gitározott. Tízenegy éves korában tehetségkutató versenyt nyert. Pályája során több más hangszeren is megtanult játszani: altszaxofonozott, basszusgitározott, bendzsón , mandolinon és szitáron is játszott. Tizenhárom éves korában alakította első zenekarát. Mindössze 18 éves volt, amikor legendás együttese megalakult – a Cream-et megelőzve a műfaj első triójaként. A banda első összeállításában Eric Kittringham basszusgitározott, Norman Damery dobolt. Már ennek a formációnak is nagy koncertsikerei voltak, lemezt azonban nem jelentetett meg. A második Taste 1968-1970 között létezett, ebben Charlie McCracken basszusgitározott és a szintén ír gyökerű Themből érkező John Wilson ült a dobokhoz. Gallaghernek a gitárja is világmárka volt: Fender Stratocasteren pengetett.
A második csapathoz kötődik az együttes nevét viselő első album 1969-ben, a sokkal erősebb On The Board 1970-ben jelent meg. Gallagherék felléptek a Cream 1968-as búcsúkoncertjén, 1969-ben a Blind Faith előzenekara volt a trió Amerikában, 1970-ben pedig legjobb produkciójukat nyújtották a Wight szigeti fesztiválon. Sokak szerint övéké volt a legjobb teljesítmény. (A fesztiválról készült filmet a magyar televízió is bemutatta. )
A Taste 1971-ben feloszlott, s már utána jelent meg Wight szigeti fellépésük lemeze. Még a Taste-tel vette fel Rory Gallagher egyik legemlékezetesebb sikerét a Sugar Mamát. Gallagher szólópályáján is inkább koncertzenész maradt. Első szólóturnéiról (Írország, Európa) szenzációs lemezek készültek.
A Rolling Stones együttes egy ideig őt akarta gitárosnak Mick Taylor távozása után. Amerikában is sikert sikerre halmozott: játszott többek között Muddy Waters-szel, Albert King-gel. Jerry Lee Lewis-szal, Chris Barberrel, Lonnie Donegannel és David Coverdale-lel . Koncertjein gyakran játszott akusztikus gitáron, mandolinon. A blues és a rock mellett nem maradt hűtlen az ír zenei örökséghez sem. Saját együttesének összetétele többször változott, a legstabilabb zenésztársa Gerry McAvoy basszusgitáros volt.
Rory Gallagher 1985. január 25-én a BS-ben koncertezett, nem kizárólag a blues és rockzene kedvelőinek örömére. Gallagher sajnos keményen ivott, ráadásul különböző gyógyszereket is szedett. Egyik koncertjén rosszul lett, májátültetést hajtottak végre rajta. A műtét sikeres volt ugyan, de nem sokkal utána súlyos fertőzést kapott és 1995. június 14-n meghalt.
Még életében több mint harminc albuma jelent meg, s a kiadók ezt halála után megduplázták. Kitűnő korong volt a montreaux-i fesztiválról készült anyaga. A gazdag életpályát ugyan nem jutalmazták Grammy-díjjal, ám a lemezeiből – eltérő számítások szerint – 30-40 milliót adtak el. Rory Gallaghert Eric Clapton, Jeff Beck, Alvin Lee és mások mellett e hangszer és általában a fehér blues legjobbjai között tartják számon. Már szólópályája kezdetén a legjobb gitárosnak választotta őt a Melody Maker magazin (Claptont megelőzve). A sikerek ellenére sem a Taste együttes, sem pedig Rory Gallagher nem kapott még helyet a Rock and roll halhatatlanjai között. (Kovács Miklós)
E lemez válogatás Rory felvételeiből.
A számok:
01. Loanshark Blues (04:30)
02. Bought And Sold (03:26)
03. Bad Penny (04:01)
04. Cruise On Out (04:43)
05. Crest Of A Wave (06:00)
06. I’m Not Surprised (03:39)
07. Unmilitary Two-Step (02:51)
08. Alexis (04:08)
09. Edged In Blue (05:31)
10. They Don’t Make Them Like You Anymore (04:08)
11. The Devil Made Me Do It (02:57)
12. Too Much Alcohol (Live) (08:26)
13. I Could’ve Had Religion (Live) (08:22)
14. Shin Kicker (Live) (03:42)
https://tinyurl.com/t7evu7w
Visits: 11
Publication author
Köszi!
Szívesen!