Ha a német Edgar Froese volt a kozmikus, a görög Vangelis az ezoterikus, akkor a harmadik nagy szintetizátorzenész, a francia Jean Michel Jarre a földhözragadt, aki egyben zeneileg valahol két pályatársa között áll – nem annyira elszállt, mint előbbi, de nem is annyira dagályos-teátrális (szóval nyálas), mint utóbbi. Jarre munkásságát áthatja az ökotudat, a Föld és az emberiség sorsa iránti aggodalom, illetve a technológia és természet együttműködésébe vetett hit, na meg etnós elemeket is előszeretettel használ – nem csoda, hogy a tévés természetfilmek és tudományos ismeretterjesztő műsorok zenei szerkesztőinek egyik legnagyobb favoritja. A klasszikus Jarre-hangzás erőssége, hogy a hosszan kitartott, lebegős-szárnyalós szintifutamok folyamába mindig beúsznak jól dúdolható popos melódiák.
A Jarre-kánonban máig legtöbbre értékelt mesterhármas – new age, ami maximálisan vállalható – homogén hangzásvilágát a nyolcvanas években a kísérletezés váltotta fel a ’84-es Zoolookon például különféle nyelvű, köztük magyar beszédfoszlányokból kreált zenét. A Zoolook, az etnóval is kacérkodó album bizonyos értelemben a legizgalmasabb, máig legelevenebb kiadványa a szintimágusnak, aki ezután főképp gigantikus show-ira koncentrált, bár az etnós-szimfonikus Revolutions (1988) és a Waiting For Cousteau (1990) 46 perces címadó ambientje még nem volt rossz húzása, de az 1993-as Chronologie után végképp átesett a giccs túloldalára.
/recorder.blog.hu/
01. Ethnicolor
02. Diva
03. Zoolook
04. Wooloomooloo
05. Zoolookologie
06. Blah Blah Cafe
07. Ethnicolor II
Jean-Michel Jarre – szintetizátor, billentyűsök, Fairlight CMI, Synclavier
Laurie Anderson – ének, vokál
Adrian Belew – gitárok, effektek
Yogi Horton – dobok
Marcus Miller – basszusgitár
Frédéric Rousseau – billentyűsök
Ira Siegel – gitár
https://zenekucko.com/JMJZoo
………………………………………………………………
Találatok: 2
Publication author
