Chick Corea – Friends (1978) Polydor Records

Chick Corea (Armando Anthony Corea, 1941) amerikai billentyűs latin zenei környezetben nőtt fel, apja trombitás volt, de fiát már négyéves korától zongorára taníttatta. Iskolás korára már teljesen tisztában volt azzal, hogy kik a legfontosabbak a jazz világában. Nyolcéves korára dobolni is megtanult, ami kihatott zongorajátékára is.
Hosszan lehetne sorolni, kiket is tartott példaképének. Megtalálható köztük Bartók Béla, Miles Davis, Horace Silver, Art Tatum, Thelonious Monk, Dizzy Gillespie, McCoy Tyner, Ahmad Jamal. Első profi szerződése szintén egyik példaképe, Mongo Santamaria zenekarához kötötte már a hatvanas évek elején és Blue Mitchell csapatában már saját szerzeményeit is rögzíthette a Blue Note Recordsnál..
Első önálló lemezei, a Tones For Joan’s Bones és az Inner Space 1966-ban jelent meg, erőteljes hard-bop hatást mutatva. Miles Davishez 1968-ban csatlakozott, s játszott több, a műfaj történetében fontos albumán, majd 1970-ben távozott az együttesből.
Fender-zongorájával új stílust hozott. A hetvenes évek elején akusztikus free zenével kísérletezett. Az idő múlásával természetesen bekerült „fegyvertárába” a szintetizátor is, bár az akusztikus megszólalást soha sem hanyagolta el.
Corea idővel a nagyobb közönségsikert ígérő zenekarokat részesítette előnyben. 1971-ben Airto Moreirával, Stanley Clarke-kal, Joe Farrell-lel és Flora Purimmal alapította meg a “Return To Forevert “, a latin fúziós zene kiemelkedő csapatát. Ám a kiváló csapatot hamarosan átalakította – Al Di Meolával valamint Lenny White dobossal a rockosabb hangzás felé fordult. A hetvenes években, de jóval később is alkalomszerűen duettben szerepelt Gary Burtonnel.
A nyolcvanas években nagyobb hangsúlyt kapott pályáján a zeneszerzés, de azért fellépett olyan kiemelkedő zenészbarátaival is, mint Herbie Hancock vagy Michael Brecker.
Öt év szünet után 1985-ben ismét saját zenekarral folytatta: Az elektronikus jazz egyik szülőatyja a Chick Corea’s Elektric Bandjével a fúziós zene új sztáregyüttesét indította útjára Frank Gambale, Eric Marienthal, John Patitucci és Dave Weckl társaságában, a jazztörténet egyik legsikeresebb zenekarát alkották. Ezzel az együttessel párhuzamosan dolgozott akusztikus együttesével, amelynek tagja volt Patitucci és Weckl is. (A bővebb csapattal fellépett Budapesten 2004-ben, majd 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben is koncertezett Magyarországon.) Corea a 90-es években egy kvintettel is turnézott, amelynek tagja volt többek között Kenny Garrett – ez a csapat szívesen tűzte műsorára Bud Powell és Theloniuous Monk szerzeményeit.
Chick Corea stílusára a fúziós zene mellett természetesen jellemző a latin beütés, a post bop is. Rendkívül termékeny muzsikus, lemezeinek száma a válogatásokkal együtt bőven meghaladja a százat, több közülük előkelő helyre került a Billboardon és a zenészvilág más rangos listáján. Jó néhány első helyre került közülük. Tizenöt Grammy-díjjal büszkélkedhet, összesen 51 alkalommal jelölték a legrangosabb zenei trófeára. (literatura.hu)

Corea 1978-ban három remek lemezt is készített, ezek közül való ez is, melyért Gykrantz barátunkat illeti a köszönet.

A számok:
01. The One Step – 6:05
02. Waltse for Dave – 7:32
03. Children’s Song No. 5 – 1:15
04. Samba Song – 10:00
05. Friends – 9:26
06. Sicily – 6:15
07. Children’s Song #15 – 1:10
08. Cappucino – 8:39

A zenészek: Chick Corea – piano, electric piano, arrangement; Joe Farrell – soprano saxophone, tenor saxophone, flute; Eddie Gomez – bass; Steve Gadd – drums.

https://zenekucko.com/04940

0

Találatok: 1

Publication author

offline 1 óra

Levin

Avatar 365
Comments: 2132Publics: 4572Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

kettő + 20 =

Password generation