“Steve Miller (1943) 22 évesen már a blues rabja volt. Barry Goldberggel és pár további haverjával Chicago-ban tolták a Chicago bluest. Epic szerződés, miegymás. Olyanokkal osztották meg a színpadot, mint a The Four Tops vagy a The Supremes.
Aztán Miller átruccant San Francisco-ba, és ott is ragadt. A Steve Miller (Blues) Bandet a Capitol tárt karokkal várta. Siker jött sikerre. Még egy Paul McCartney-val közös akció is belefért. A banda első number one-ja azonban 1973-ig váratott magára.
A The Joker az Abracadabra (1982) mellett minden idők legsikeresebb Steve Miller albuma és száma lett.
Itt és most a világért sem szeretnénk felmondani a telefonkönyvet, ezért attól eltekintünk, hogy átnyálazzuk, kik, mikor, hány órát, napot, hónapot és évet töltöttek a főkolompos Mr. Miller mellett, csak jelezzük, hogy a tagság több mint többször rotálódott. Hellyel-közzel egyvalami maradt csupán, a blues. Persze volt, hogy inkább rockoltak, mint bluesoltak, meg persze, mint majdnem minden rendes amerikai banda, néha ők is eltévedtek a stadionrock gigantikus kulisszái között, de a hangokban és az akkordokban végig ott motoszkált a blues.
Ha egy-két válogatást és élősködést nem számítunk, a Bingo! az első valódi Steve Miller Band hangzó a 17 éve megjelent Wild River óta. Ettől még lehetne minimális a pezsgés. A lemez azonban egy cseppet sem poros, még akkor sem, ha csaknem teljes hosszában poros blues klasszikusok revitalizációja folyik. Miller olyan ikonjai előtt tiszteleg, mint Jimmy Reed, B.B. King, Earl King, Lowell Fulsom, Otis Rush vagy épp a kortárs Jimmie Vaughan.
A wah-wah pedálos, texas bluesos Hey Yeah, a John Mayall és Eric Clapton által himnusszá avatott, itt latinosra vett All Your Love (I Miss Loving) vagy a Joe Satrianival közös Rock Me Baby hallatán nemcsak a tisztes őszes bluesmaneket ragadja magával az apák rakkenrollja.” (Radics Gábor, est.hu)
A zenészek:
Steve Miller – szólógitár, ének; Norton Buffalo – szájharmonika, ének; Kenny Lee Lewis – ritmusgitár, ének; Joseph Wooten – B3, zongora, billentyűsök, ének; Gordy Knudtson – dobok; Billy Peterson – basszusgitár; Sonny Charles – ének.
A vendégek: Joe Satriani – gitár; Michael Carabello – conga és ütősök; Adrian Areas – timbales, ütősök.
https://zenekucko.com/00424
Visits: 3
Publication author
