Roberta Cleopatra Flack (1937), a rhythm and blues egyik legszebb számának, a Killing Me Softly With His Songnak az előadója nemcsak ennek a műfajnak a nagyasszonya, letette a névjegyét, jazzben, popban és folkzenében is.Főműfajában az egyik legszebb hangnak tartották az övét. Több Grammy díjjal, American Music Awardsszal ismerték el képességeit. Nem túl nagyszámú lemeze minőséget jelent a szakmában, több közülük arany, platina vagy többszörös platina lett. Több listavezető és számos top 10-es listás dala a bizonyítéka annak, hogy nemcsak a szakma, hanem a közönség is elismeri, szereti. A Killing Me Softly Withh His Song és a The First Time Ever I Saw Your Face című dalai védjegyének számítanak. Kortársai és nagy elődei közül jelentősen hatott rá többek között Billie Holiday, Mahalia Jackson, Aretha Franklin, Nina Simone, Sam Cooke, Joan Baez, Dionne Warwick és Lena Horn. Apja templomi orgonista volt, Roberta példáját követve zongorázni tanult meg. Tizenöt éves korában beiratkozott a Howard Universityre, ahol 19 éves korára zenetanári képesítést szerzett. Szűkebb hazájában kezdett zenét tanítani.
Már huszonkilenc éves volt, amikor elszánta magát, hogy a közönség elé álljon. Eleinte a kisebb nyilvánosságot, a klubokat kereste inkább. Les McCann jazz-zenész fedezte fel egyik fellépésén és beajánlotta őt az Atlantic Records lemezkiadóhoz. Első lemeze, az 1969-ben megjelent First Take kis késéssel, 1972-re első helyezett lett a Billboard 100-as listáján és rhythm and blues lemezek között is. Listára került a Will You Love Me Tomorrow című, ötvenes évekbeli sláger is feldolgozásában.. Kelendőnek bizonyult és a második helyre futott a Chapter Two akárcsak a Killing Me Softly. Top 10-es volt a Quiet Fire.
A kritikusok „szemére vetették”, hogy hangja túlságosan csiszolt, sima. Kétségtelen: hiányzott belőle Aretha Franklin, Chaka Khan és mások e műfajra jellemző dinamizmusa.
A The First Time Ever I Saw Your Face című dala átütő siker, vezette a Billboard listjáját, s első lett más listákon is. A Killing Me Softly with His Song 1973-ban öt héten át volt listavezető és hosszú hetekig maradt az élmezőnyben. Listát vezetett 1974-ben a Feel Like Makin’ Love is.
Több duettet énekelt a hetvenes évek elején egykori egyetemi évfolyamtársával, Donny Hathaway-jel, közös daluk, a Where is The Love csúcsra ért. Óriási trauma volt Roberta számára, amikor Hathaway, a hetvenes évek nagyszerű billentyűse, hangszerelője és producere 1979-ben öngyilkos lett. A nyolcvanas években Peabo Bryson énekessel, később Maxi Priesttel lépett fel együtt koncertjein.
Bár elsősorban rhythm and blues énekesként tartják nyilván, otthonos a pop és a jazz világában. Énekelt többek között Miles Davisszel és Quincy Jones-szal.
A kilencvenes években viszonylag csend volt körülötte, ha nem is vonult vissza teljesen. Az ebben az időszakban megjelent lemezei nem voltak rosszak ugyan, de meg sem közelítették a korábbi sikeres albumainak színvonalát. A koncertezést ugyanakkor nem szüneteltette. Jelentős esemény volt életében, hogy 1999-ben fellépett Dél-Afrikában Nelson Mandela elnök jelenlétében.
Leghíresebb dala, a Killing Me Softly With His Song a 1996-ban a rhythm and blues fiatal csapata, a Fugees, pontosabban Lauryn Hill énekesnő jóvoltából ismét babérokat aratott: Grammy-díjat kapott, tengeren innen és túl listavezető lett, kitűnő klipet készítettek belőle.
Az énekesnő 2012-ben több évi szünet után kitűnő lemezt jelentetett meg Beatles-feldolgozásokból. Roberta Flack iskolát alapított, ahol ingyen tanulhatnak a rászoruló tehetséges fiatalok. (Kovács Miklós)
A dalok:
1 Killing Me Softly With His Song 4:49
2 Jesse 4:03
3 No Tears (In the End) 4:56
4 I’m the Girl 4:55
5 River 5:03
6 Conversation Love 3:43
7 When You Smile 3:44
8 Suzanne 9:43
https://zenekucko.com/05291
Visits: 17
Publication author
