A napokban a kezembe került a legendás angol progresszív banda a Renaissance 50 éves jubileumi koncertjének bluray változata. Sajnos hiába a hihetetlen hangterjedelem, a képzés, a gyakorlat, az idő vasfoga nem kímélte Annie Haslam hangját sem. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy élvezhetetlen, sőt 72 éves létére tiszteletet parancsoló, de sajnos ez a hang már nem az A hang.
Viszont ahogy néztem a koncertet (mit néztem, igenis élveztem) eszembe jutott, hogy a Zenekuckónak tettem egy ígéretet a “Minden idők legjobb 50 progresszív rock albuma” gyűjteménnyel kapcsolatban: igyekszem gatyába rázni ezt az oldalt és hát a Renaissance ikonikus Ashes Are Burning lemeze bizony ott figyel ennek a listának a 31. helyén.
Először egy kis történelem: 1969-ben Keith Relf és Jim McCarty a Yardbirds évek után valami mást akart játszani és némi akusztikus próbálkozás után pár új taggal stúdióba vonultak, ahol megszületett a Renaissance első lemeze, de a korai időkben a siker elkerülte őket, ami végül szétforgácsolta az eredeti bandát. Sorozatos átalakulások után 1972-ben adják ki a harmadik albumukat, amit a progresszív zene rajongóinak kemény magja már a magáénak érez és így elindulnak a sikerhez vezető úton.
1973-ban jelenik meg jelen írás apropója, a negyedik albumuk Ashes Are Burning címmel. Ezen az albumon hallható először az oly jellegzetes nagyzenekari Renaissance hangzás a sok-sok akusztikus hangszerrel. A zene csodálatos, Haslam hangja szárnyal, a zongora megunhatatlan az egész együtt pedig egy szenzációs 40 perc a hangfalak előtt (egy ötlet: sokan állítják, hogy ez a lemez igazán fejhallgatóval élvezetes). Érdekes, hogy nekem erről a zenéről mindig a Blackmore’s Night jut eszembe.
Ez a zene természetesen egészen más mint az ELP vagy King Crimson és, ha valaki eddig idegenkedett a progresszív zenétől, akkor itt az ideje, hogy ezzel a lemezzel megkezdje utazását a zenetörténet eme fejezetében.
A kiadvány zenei anyaga:
-
- Can You Understand?
- Let It Grow
- On the Frontier
- Carpet of the Sun
- At the Harbour
- Ashes Are Burning
Az előadók:
Annie Haslam – lead and backing vocals
John Tout – keyboards, backing vocals
Jon Camp – bass, electric and acoustic guitars, co-lead vocals on track 3, backing vocals
Terence Sullivan – drums, backing vocals, percussion
Michael Dunford – acoustic guitar
Andy Powell – electric guitar
Richard Hewson – strings arrangements
Kellemes zenehallgatást!
https://justpaste.it/5qa9w
Visits: 36
Köszönöm a remek ismertetőt.
Annak idején, bár nagyon sajnáltam, hogy Blackmore feladta rock pályafutását, éppen a Renaissance utánérzés miatt tudtam hamar elfogadni azt, hogy Night asszony elcsábította.
Hát igen, Blackmore megkerülhetetlen ikonja a hard rock-nak és nekem is fájt ez a váltás, de tegye mindenki a kezét a szívére: ki tudna ellenállni Candice Night-nak?