Il Giardino Armonico – Musica da Camera a Napoli (2006) © Warner/Teldec II./11CD

… Egyébként mennyire intenzív a kapcsolata a mai zenével? A historizmus néhány ismert úttörője egy időben kortárs zenét is előadott.
– Nem tudok túlságosan sokat a mai zenéről.  Ligetit viszont kifejezetten kedvelem: ő például sokat tud a zörejekről. – Lesz a “nagykorúsított” Olaszországban valaha egy olyan iskola, mint a hágai konzervatórium vagy a baseli Schola Cantorum?

– Remélem, hogy nem. Az iskola mindennek a halála. Én is jártam ilyen iskolába, csakhogy én pontosan tudtam, hogy miért megyek. Sokat szenvedtem ott, és ma úgy látom, hogy az ember egymagában jobban ki tudja használni az idejét. Az iskola arra tanít, hogy miként kell valamit csinálni. Ennél sokkal jobb módszer, ha az ember felfedezi, kikísérletezi magának, mit hogyan csináljon.

– Azért a középkorban is azzal kezdte a művésznövendék, hogy hosszú éveken át csupán utánozta mesterét…

– Az egészen más kontextusban történt. Akkor mesterembereket akartak képezni, nem művészeket. A (zene)művész mai értelemben vett fogalma Beethovennel kezdődik. Ugyanakkor a minőség iránti igény a 18. században rendkívül magas volt.
– Az Ön zenélése csupa virtuozitás – ez pedig alapvető fontosságú tényező, amelyet azonban mégis gyakran hiányolnunk kell a régebbi zenék előadásából. Tudatosan helyezi vissza jogaiba a briliáns technikát?
– A technika roppant fontos dolog a zenében – viszont önmagában vett technika nem létezik. Az a technika, amely a Brahms-hegedűversenyben tökéletesen működik, egy másik kor zenéjével kapcsolatban egyszerűen elégtelen. A zenei nyelv és a technika elválaszthatatlan egymástól – úgy is mondhatom, hogy a technika a stílus egyik meghatározó eleme. Olyasmi, ami sok minden mással is összefügg, például a hangszerválasztással, vagy olyan meghatározó jellegű döntésekkel, mint az, hogy álltámasszal hegedülök-e vagy nélküle, ahogyan Sigiswald Kuijken teszi. Rendkívül szerteágazó kérdéskör ez.
(aki válaszolt, Giovanni Antonini)

Domenico Natale Sarri – Concerto in A minor
01 – Largo
02 – Allegro
03 – Larghetto
04 – Spiritoso
Domenico Scarlatti – Sonata in D minor K 90
05 – Grave
06 – Allegro
07 – Allegro
Francesco Durante – Concerto in G minor
08 – Affettuo
09 – Presto
10 – Largo affettuoso
11 – Allegro
Allessandro Scarlatti – Sonata in A minor
12 – Allegro
13 – Largo
14 – Fuga
15 – Piano
16 – Allegro
Francesco Mancini – Sonata in D minor
17 – Amoroso
18 – Allegro
19 – Largo
20 – Allegro

https://tinyurl.com/bddvnxks

/pastebin/




 

0

Találatok: 10

Publication author

offline 10 óra

dali300

Avatar 263
Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem.
/Vásáry Tamás/
Comments: 529Publics: 1364Registration: 25-09-2017
Avatar

Szerző: dali300

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem. /Vásáry Tamás/

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

húsz + 19 =

Password generation