Mr. Bungle – California (1999) ℗ Warner

Mike Patton (a zenekar motorja) talán az egyik legsokoldalúbb énekes a rockzenészek között. Eklektikus stílusáról ismert, széles skálájú éneklési technikáinak köszönhetően kiérdemelte a kritikusok dicséretét is. A rock színtéren talán ő a legmagasabb hangterjedelemmel rendelkező énekes, hat oktávval.

Még a Faith No More énekeseként számos világkörüli turné és az MTV révén a metál-rap-pop keverék The Real Thing című albumával fénysebességgel a rock legnagyobbjai között találta magát. A csapat a kilencvenes évek végén feloszlott, és Patton új kihívások után nézett. A mára kultuszelőadóként számon tartott Patton egyből három zenekart is összehozott. Először, még gimnáziumi zenekarként induló Mr. Bungle-t, majd a Tomahawkot, és a Peeping Tomot, amelyben Amon Tobin, Norah Jones, és a Massive Attack is működött közre. (Mike Patton hihetetlenül gazdag hangtartományát és zeneszerzői képességét videójátékok és filmek aláfestéséhez is szívesen kölcsönzi).

A California a Mr. Bungle harmadik és egyben utolsó stúdióalbuma volt. Tipikusan Mr. Bungle, gyakran több zenei műfajt is végigjár egyetlen dal során. Egyedi dallamok, meglepő ritmusváltások és a hangszerek széles skáláját használták.

01. Sweet Charity
02. None of Them Knew They Were Robots
03. Retrovertigo
04. The Air-Conditioned Nightmare
05. Ars Moriendi
06. Pink Cigarette
07. Golem II: The Bionic Vapour Boy
08. The Holy Filament
09. Vanity Fair
10. Goodbye Sober Day

Mike Patton / ének, billentyűs hangszerek
Trey Spruance / gitár, társproducer
Clinton McKinnon / szaxofon, billentyűs hangszerek
Trevor Dunn / akusztikus és elektromos basszusgitárok
Danny Heifetz / dob

David Phillips / pedal steel gitár
Aaron Seeman / zongora
Michael Peloquin / harmonika
Timb Harris / trombita
Bill Banovetz / angolkürt
Larry Ragent / kürt
Ben Barnes / hegedű, brácsa
Eyvind Kang / hegedű, brácsa
Carla Kihlstedt / hegedű, brácsa
Sam / cselló
Marika Hughes / cselló
Henri Duscharme / harmonika
William Winant / ütőhangszerek, basszusdob, timpánok
Jay Steebley / cimbalom

https://tinyurl.com/39c3xrx2

Köszönöm Adam a tippet!




 

1

Találatok: 73

Publication author

offline 4 nap

dali300

Avatar 255
Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem.
/Vásáry Tamás/
Comments: 527Publics: 1359Registration: 25-09-2017
Avatar

Szerző: dali300

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem. /Vásáry Tamás/

Mr. Bungle – California (1999) ℗ Warner” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Amennyiben nem ismered, figyelmedbe ajánlanék egy Patton albumot, Mondo Cane címmel, amelyen hatvanas évek olasz slágereit dolgozza fel egy komoly létszámú orkesztrával, olasz nyelven. Nagyon jó kis zene. Érdemes meghallgatni.

    0

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

egy × egy =

Password generation