“Bix Beiderbecke 1903. március 10-én született az Iowa állambeli Davenportban, 1931. augusztus 6-án hunyt el New Yorkban.
Bix Beiderbecke, a jazz legendáinak egyike (valószínűleg jót mulatna, ha tudná, hogy halála után az lett belőle), akkor találkozott először a zenével, amikor a zongorán kezdte kipötyögtetni a számokat, és 15 éves korában kezdett kornettozni.
Az Original Dixieland Jazz Band lemezfelvételei és a Mississippi gőzhajókon működő zenekarok hatására Beiderbecke otthagyta középosztálybeli családját és 1923-han már jelentős hírneve volt a Wolverines zenekarral. New Yorkban és Chicagóban Beiderbecke tánczenekarokkal játszott, ám szabadidejében az akkori idő vezető fekete zenészeit, nevezetesen Louis Armstrongot és Joe “King” Olivert hallgatta. 1926-ban Frankie Trumbauerrel dolgozott, majd 1928-ban mindketten Jean Goldkette és Paul Whiteman zenekarába kerültek. Ebben az időben ezek voltak a jazzkorszak show bandjei.
Beiderbeckét jazzszólistaként szerződtették, és nagyon jól megfizették. Ez a két tény jócskán ellentmond annak a közhelyszere bölcsességnek, mely szerint az ilyen munkák, különösen a Whiteman zenekarral, lerombolják a kreatív impulzusokat, és elősegítik a hanyatlást. Ezzel párhuzamosan ugyanis Beiderbecke számos jazzegyüttessel szerepelt szabadúszóként, amelyekben a Goldkette és Whiteman által foglalkoztatott más príma jazzművészek is szerepeltek. Beiderbecke problémái abban nyilvánultak meg, hogy vágyott arra, hogy munkáját a klasszikus módon “elismerjék”, ugyanakkor a családja kitaszította (filméletrajzának írója, Brigitte Berman megmutatja, hogy amikor hazalátogat, akkor egy faliszekrényben bontatlanul találja meg azokat a lemezeket, amelyeket postán küldött szüleinek), valamint alapvető jellemgyengeségei is voltak. Ezek a dolgok az ivásba vitték, és innen tovább a krónikus alkoholizmusba. Mindezek és mindjobban elhatalmasodó betegsége oda vezettek, hogy Beiderbecke kikerült a Whiteman-zenekarból, ugyanakkor Whiteman nem töltötte be a helyét a zenekarban, és kifizette Beiderbecke összes számláját. 1929 végén tért haza Davenportba, hogy helyrehozza kondícióját. Életének utolsó évében Beiderbecke játszott a Casa Loma Orchestrával, és New York-i alkalmi gramofonzenekarokkal szerepelt, például Benny Goodmannel, Red Nicholsszal és másokkal.
Amikor 1931 augusztusában elhunyt, Beiderbecke mindössze 28 esztendős volt. Armstrong játékának merész és korláttörő virtuozitásával ellentétben Beiderbecke technikája behatárolt volt, ugyanakkor nagy magabiztossággal játszott. Kornettjának soundja törékeny, kristálytiszta minősége kívülálló, befelé forduló formalizmussal párosul (nem meglepő, hogy Debussyt csodálta). Komponált néhány zongoradarabot, közülük az “In A Mist” című határozottan mutatja, hogy erősen pályázik a klasszikus babérokra. Lemezfelvételei, akár kisegyüttessel (a “Singín’ The Blues” Trumbauerrel) vagy big bandekkel (a “San” és a “Dardanella” a Whiteman zenekarral) folyamatosan termékeny képzelőerejét mutatják. Beiderbecke korai halála, eltávozásának módja legendák forrása, amihez még hozzájárult Dorothy Baker regénye, a Young Man With A Horn is, amely romanticizálja az életét. Mint az gyakran megesik, volt egy hosszú szakasz, amikor a legenda felülmúlta a valóságot. Újabban, részben a kiterjedt lemez-újrakiadásoknak köszönhetően és részben annak, hogy Richard Sudhalter és Philip Evans életrajzi kötete akkurátusan írja le Beiderbecke életét, és Berman kiválóan filmezett dokumentumanyagának, most már egy sokkal kiegyensúlyozottabb képünk van az életműről. Jóllehet a jazz sodrában Beiderbecke hozzájárulása lényegesen kevesebb mint a konkurens Armstrongé, annyit megállapíthatunk, hogy a későbbi generáció jazztrombitásainak hűvösebb megközelítésmódja az ő játékában vetette előre árnyékát.” (Jazz-zenészek Lexikona)
A számok:
1 Bix Beiderbecke And His Gang – Jazz Me Blues 3:02
2 Bix Beiderbecke And His Gang – At The Jazz Band Ball 2:51
3 Bix Beiderbecke And His Gang – Royal Garden Blues 2:59
4 Bix Beiderbecke And His Gang – Sorry 2:52
5 Frankie Trumbauer And His Orchestra – Singin’ The Blues 2:55
6 Frankie Trumbauer And His Orchestra – I’m Comin’ Virginia 3:07
7 Frankie Trumbauer And His Orchestra – Way Down Yonder In New Orleans 2:50
8 For No Reason At All In “C” 3:01
9 Bix Beiderbecke And His Gang – Goose Pimples 3:15
10 Frankie Trumbauer And His Orchestra – Trumbology 3:00
11 Frankie Trumbauer And His Orchestra – Ostrich Walk 3:05
12 Frankie Trumbauer And His Orchestra – Riverboat Shuffle 3:07
13 Bix And His Rhythm Jugglers – Davenport Blues 2:46
14 Wolverine Orchestra, The – Copenhagen 2:27
15 Wolverine Orchestra, The – Fidgety Feet 2:18
16 Wolverine Orchestra, The – Tiger Rag 2:32
17 In A Mist (Bixology) 2:42
18 Jean Goldkette And His Orchestra – Clementine (From “New Orleans” 2:59
19 Bix Beiderbecke And His Gang – Thou Swell 2:58
20 Bix Beiderbecke And His Gang – Ol’ Man River 3:04
21 Bix Beiderbecke And His Gang – Wa-Da-Da (Ev’rybody’s Doin’ It Now) 3:00
22 Bix Beiderbecke And His Gang – Louisiana 2:48
23 Bix Beiderbecke And His Gang – Margie 2:53
24 Bix Beiderbecke And His Orchestra – I’ll Be A Friend With Pleasure 3:02
25 Hoagy Carmichael And His Orchestra – Bessie Couldn’t Help It 2:55
A 2012 Március 31-i bejegyzés frissítése.
https://zenekucko.com/03133
Visits: 32
Publication author
