Mussorgsky – Pictures at an Exhibition (2011) Deutsche Grammophon

Mussorgsky

“Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta.

Az Egy kiállítás képei megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának, Viktor Hartman festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov Muszorgszkij-életrajzában. „Muszorgszkij, aki rendkívül szerette Hartmant, és akit a festő halála mélyen érintett, elhatározta, hogy zenében rajzolja meg elhunyt barátja jelentősebb képeit, önmagát is megrajzolva, amint a kiállításon sétál, és hol derűsen, hol bánatosan emlékszik vissza az elhunyt, nagy tehetségű művészre.”
Az alkotás lelkes pillanatairól a zeneszerző így számol be Sztaszovnak írt levelében 1874 júniusában: „… Hartman éppúgy forr most bennem, mint valamikor a Borisz-hangok és gondolatok töltik meg a levegőt, ezeken kérődzöm és rágódom, alig tudok valamit a papírra firkálni. A negyedik számot csinálom. Szépek az összekötő részek (a „Promenade” témájára). Minél gyorsabban és biztosabban akarom megcsinálni. A magam fiziognómiája az összekötő részekben szemlélhető. Ez idáig úgy látom, hogy sikerült… nagyon jól megy a munka…”

“Muszorgszkij 1874-ben írta azt a zongoraciklusát, amelyet elhunyt festő barátja, Viktor Hartman emlékkiállítása ihletett. A sokarcú, szellemes sorozat összekötő Séta című tételeiben a zeneszerző mintegy önmagát rajzolta meg, amint a kiállítás különböző hangulatú képei között járkál. A ragyogó zongoradarab adekvát zenekari feldolgozása Maurice Ravel nevéhez fűződik.
A kiállítás egyes képei a következők: Gnóm (Groteszk-fájdalmas rajz az esetlenül mozgó törpéről); Ódon kastély (trubadúr zengi szerenádját az olasz várkastély ablaka alatt, dallamának az olaszos ritmika ellenére is keleties ízét a bővített másodhangközök kölcsönzik); Tuileriák (a téren játszadozó gyermekek); Bydlo (nehézkesen baktató ökrösszekér): Kis csibék tánca a tojáshéjban (ezt a rajzot Szerov Trylby című balettje ihlette); Samuel Goldenberg és Smüle (egy gazdag és egy szegény lengyel zsidó tragikomikus párbeszéde); A limoges-i piac (civakodó kofák vidám zsibongása); Katakombák (a katakombák kísérteties látomása, a képen Hartman önmagát is ábrázolta, lámpással kezében a sírok között); Halottakkal a halottak nyelvén (Hartman sorra szólítja a koponyákat, amelyek belsejében fény gyullad fel); Baba Jaga kunyhója (az orosz népmesék vasorrú bábájának kacsalábon forgó háza és a lármás boszorkányszombat); A kijevi nagykapu (diadalmas orosz népi hangú finálé).” (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)

https://zenekucko.com/00777

1

Találatok: 78

Publication author

offline 3 óra

Levin

Avatar 559
Comments: 2236Publics: 4723Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

tizennégy − 3 =

Password generation