Händel 1741-ben mindössze 24 nap alatt, augusztus 22. és szeptember 14. között komponálta legismertebb művét. A librettót Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze. Írország kormányzójának meghívására Händel 1741 novemberében utazott Dublinba, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben. A mű első alkalommal jótékonysági céllal szólalt meg. Burney a következőket írta róla: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig…” Egy napjainkban közölt statisztika szerint a Messiás magasan a leggyakrabban elhangzó zenemű, hol korhű hangszereken, hol modern hangszerekkel, népesebb kórusokkal, vagy éppen Mozart átiratában. Bárhogy is, de a közönség számára mindig ünnep ezt a történetében és zeneiségében egyaránt szent oratóriumot hallani.
Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott Halleluja alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György királyhoz (1683–1760) fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a Halleluja hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.
Találatok: 48
Publication author
/Vásáry Tamás/
