“Ha olasz zenét keresünk, az A betűnél ne is menjünk tovább. Például „A” mint Ataraxia, azaz lelki nyugalom, ami lassan bizony 30 éve fémjelzi az együttes ténykedését, és ez már csak azért is elismerésre méltó teljesítmény, mert a tagok nem cserélődtek közben.
Legfeljebb érlelődtek kicsit. Az első anyagok még kazettán jelentek meg a kilencvenes évek elején, ezeken a minimális zenei körítés (kitartott szintetizátor hangok, monoton dobgép) mellett a mély regiszterekben kalandozgató énekhang, Francesca Nicoli elképesztően erős orgánuma uralkodik.
A rájuk oly jellemző középkori hangulat már ekkor, azaz a kezdetektől érvényesült, csak a hangszerek használatában nem mutatkozott meg igazán.
A magam részéről azt az Ataraxiát kedvelem, amely már akusztikus dobokat, furulyákat, fuvolákat is bevetett, s amely Vittorio Vandelli gitárját is a maga természetes hangzásában alkalmazta.
Az Ataraxia számomra nem annyira a teljes lelki megnyugvás zenéje, inkább a felszín alatt halványan-erősebben pulzáló zaklatottság képviselői ők, akik a műfaj összes létező szabályát megszegve alkotnak a kezdetektől fogva.
Nincs videóklipjük.
Van ugyan egy „official video” megjelölésű filmjük a You Tube-on, de ezt nehéz lenne videoklipnek nevezni.
A szövegeik zömmel latin, néha angol, francia, portugál, ritkán olasz nyelven szólnak, ami hazájukban talán negatív kritikára adhat okot. Ők nem törődnek mindezzel, erős egyéniségek, láthatóan a maguk feje után mennek, a Dead Can Dance, vagy a Cranes után szabadon.
A legnagyobb erősség egyértelműen Francesca hangja, ha mellette semmi nem szól, akkor is elkapja az ember figyelmét, végtelen őserők dolgoznak benne, egyszerre nyers és lágy, akárha egyszemélyes színházat jelenítene meg a felvételeken. …a The Moon Sang… eklektikája már-már zavarba ejtő, a középkortól a new wave-ig tart a műfajok közti csapongás…” – írja Zömbik József remek, de néhány éve sajnos már zárt blogjában.
A zenészek:
Francesca Nicoli – Voice, Electronic Drums
Vittorio Vandelli – Guitar, Acoustic Guitar, Electronic Drums
Giovanni Pagliari – Keyboards, Piano, Organ
I. Part (The Moon Sang On The April Chair):
01. The Moon Sang On The April Chair
02. Verdigris Wounds
03. The Tale Of The Crying Fire-Flies
04. Colouring Nocturnal Lemons
05. Rocking Chair Of Dreams
06. Post-Nuclear Obitus (Bonus Track)
II. Part (Red Deep Dirges Of A November Moon):
07. Satis Vixi
08. Spiritus Ad Vindictam
https://zenekucko.com/04833
Visits: 9
Publication author
