„Mennyi mindent megoldottam / mégis itt ülök egy nagy rakás sz@ron” – így kezdődik a Turisták bárhol nyitódala, a Nem érdekel, mely Radiohead-ihletettségével és „zsíros, álmos lángosország” életképével még egyenes ági leszármazottja a Velőrózsák legmonumentálisabb dalának, a Vér és bélnek, de a második szám, a csilingeléssel és a „jó nagy farkú négerekkel állni a szélben” sorral nyitó hajszás slágerdal,a miskolci haknira emlékező Tiszai Pu. (elszállós zongorás kódája ellenére is) már jelzi, hogy visszalendült a Kispál és a Borz ingája – kábé úgy vagyunk, mint mikor annak idején az Ül! album után a Bálnák, ki a partra! jött (ráadásul a váltást most is doboscsere teszi hangsúlyosabbá: Tóth „Csülök” Zoltán helyére az indie rock világából jött amerikai Michael Zwecker került).
Rövidebb, könnyebben befogadható dalok jönnek, a diszkó-munkahely-pokol útvonalon ingázó Etetés, a gitárcsippantásokkal és kóválygó zongorahangokkal bowie-s intrót felskiccelő, majd stabil döngölésbe váltó Küldi a megoldást, illetve a lassú sodrású, kissé radioheades Extra light. Az utolsó agy szép szomorkás versszakaira azonban már nagyon durva, apokaliptikus refrén csap le, és onnantól a lemez közepe iszonyúan beborul, az öblösre effektezett énekkel operáló Menjél messzebb! ismét ördögös, világvégés darab (középtájt – épp a lemez felezőpontján – kis tisztással), a zakatolós-ordítós Köszönöm, köszönömben pedig efféle sorokat kapunk: „köszönöm, tévé, hogy láttam / embereket, akiknek nálam / lárvaszerűbb az arca…” A finom ciccegő alapokon induló, majd szépen meglóduló Csillag vagy fecske megnyugvást hoz, a Tizenháromezredikben pedig elmúlt napjait számolja össze a basszusgitárjával etno-dzsesszesen virgonckodó énekes – és a „a jobbik fele megvolt és most jön majd ám a neheze / a seggem napba tartom s azt mondom, hehehe” sorral akár frappánsan véget is érhetne a lemez.De nem ér véget: ekkor jön a Nagyon szerelmes lányok EP-ről már ismerős De szeretnék (az Amina Sound System énekesnőjével, Németh Jucival), ami izgalmas és kedves kísérlet, az albumról azonban kissé kilóg – talán jobb lett volna eldugott bónuszdalként feltenni a legvégére, vagy meghagyni az EP-n. A beszédes című Életigenlő szám azonban a helyén van, a záró Nem fáj miatt pedig senki sem panaszkodhat, hogy az EP-ről (kissé megeffektezett énekkel) átkerült ide is – egy igazi régi veretű Kispál-sláger, ami a Nem érdekellel keretbe is fogja az albumot.
A Turisták bárhol – ha a De szeretnék helytévesztését leszámítjuk – az Ágy asztal tévé, a Bálnák, ki a partra! és a Holdfényexpressz alkotta sorba, a legjobb Kispál és a Borz-albumok közé illik (a dalai szempontjából feltétlenül ide tartozik a Föld kaland ilyesmi is). Zwecker jól debütál, a billentyűs Dióssy D. Ákos ugyan szokatlanul hátérbe szorul, a zenekar két alapembere azonban csúcsformában van: Kispál András még mindig megunhatatlan gitáros, míg Lovasi művészileg hallhatóan felfrissülve vág neki a következő tizenháromezer napnak.
(est.hu)
CD 1
01. Nem érdekel
02. Tiszai Pu.
03. Etetés
04. Küldi a megoldást
05. Extra Light
06. Utolsó agy
07. Menjél meszebb
08. Köszönöm, köszönöm
09. Csillag vagy fecske
10. A tizenháromezredik
11. De szeretnék
12. Életigenlő szám
13. Nem fáj
CD 2: Élősködés – Tour 2002-2003
01. Kicsit szomorkás
02. Kispál 45-ön
03. 0 óra 2 perc
04. Meghatás
05. Kényszer, érdek, ösztönélet
06. Kicsi csillag
07. Zár az égbolt
08. Halszív
09. Tegyetek el befőttet!
10. Szívrablás
11. Apa, anya és a kígyó
12. Kicsit hadd
13. Hang és fény
14. Szőkített nő
15. Ha az életben
16. Mire megtanultam
17. Eltalált állat
Drum – Michael Zwecker
Guitar – Kispál András, Leskovics Gábor (tracks: 1,2,7,8,9,10,13)
Keyboards, Vocals – Dióssy D. Ákos
Vocals – Németh Juci, Leskovics Gábor
Vocals, Bass Guitar – Lovasi András
https://pastebin.odavisz.cam (klikk)
Találatok: 67
Publication author
/Vásáry Tamás/
