Muzsikás – Ősz az idő (1989) © Hungaroton / Gong Kft.

69 évesen elhunyt Éri Péter, a Muzsikás együttes zenésze.

Az eredetileg 1989-ben megjelent albumon hallhatunk régi széki dudanótát, erdélyi férfitáncot, Nógrád megyei betyárballadát, hajnali nótát… A dalok többsége Erdélyből (Mezőség, Kalotaszeg), a Délnyugat-Dunántúlról és Észak-Magyarországról származik.

01. Régi lakodalmas / Old Wedding Song
02. Istenem, Istenem / My Lord, My Lord
03. Kalotaszegi legényes / Legényes from Kalotaszeg
04. Szapora / Szapora
05. Betyárnóta / Outlaw Song
06. Ősz az idő / It’s Fall Weather
07. Kati-Kata
08. Bonchidai cimbalmos / Cimbalmos from Bonchida
09. Régi somogyi ének / Old Song from Somogy
10. Bodonkúti hajnali / Dawn Song from Bodonkút

Csoóri Sándor – ének, kontra, hegedűkontra, duda, tekerő, kórus
Éri Péter – ének, tambura, bőgő, furulya, kontra, töröksíp cselló, kórus
Sipos Mihály – hegedű, kórus
Hamar Dániel – bőgő, kórus

Muzsikás:
Sebestyén Márta – ének, furulya, kórus
Ökrös Csaba – hegedű
Rácz Antal – citera, kórus
Juhász Zoltán – furulya
Balogh Kálmán – cimbalom

http://link.odavisz.cam

-pastebin-

Találatok: 93

Publication author

offline 10 óra

dali300

263

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem.
/Vásáry Tamás/

Comments: 529Publics: 1364Registration: 25-09-2017

Szerző: dali300

Számomra a művészet értékének fokmérője az érzésvilág. Az a zene, az a vers vagy bármely alkotás, amely nem hat meg, nem gyakorol benyomást az érzelmeimre, az szerintem nem igazi művészet. A művészre jellemző eredetiség is döntő kritérium. Firenzében például megnéztem a város közterén kiállított Apollo szobrot. Rám Michelangelo művészete mindig nagy hatással volt, ezért meglepett, hogy ott a téren miért nem éreztem semmit. Kiderült: az csak egy másolat, mert amikor a múzeumban megláttam az eredetit, azonnal a szobor hatása alá kerültem. /Vásáry Tamás/ dali300 összes bejegyzése