Vangélisz Papathanaszíu (1943-2022)
A múlt század hatvanas-hetvenes évtizedeinek fordulóján aktív, Franciaországban dolgozó görög formáció dupla korongja az utolsó volt karrierjük során.
Néhány dolog megváltozott a zenekar háza táján, amikor nekifogtak ennek a nem mindennapi vállalkozásnak az megvalósításához. Először is visszahozták Silver Koulouris gitárost, aki még kezdetekben, a 67-es megalakuláskor volt a banda tagja, de amikor a többiek úgy döntöttek, Franciaországba költöznek, Silver inkább a hadsereget választotta. Az addig trióként működő bandának viszont szükség volt egy gitárosra az új koncepcióhoz, így felkeresték régi cimborájukat.
Az ötlet a billentyűs varázslótól, Vangelistől származik, aki az Új Szövetség legutolsó fejezetét, a Jelenések Könyvét választotta a dupla LP koncepciójának. A téma nem volt szokatlan a műfajban, hiszen két évvel korábban mutatták be a ’Jesus Christ Superstart’. Hogy ötletét maradéktalanul megvalósítsa egy külső szövegírót, Costas Ferrist kért fel a gondolatok sorba rendezéséhez. Mivel Vangelis írta a zenét, így nem meglepő, hogy elég billentyűs centrikus anyag született, annak ellenére hogy újra volt a bandának gitárosa. Demis Roussos, nem csak énekel, – nem olyan stílusban, mint azt tette későbbi popdalaiban – hanem a basszusgitárt is kezeli, és azok, akik sikeres popénekesként ismerik őt, bizonyára meglepődnek milyen stílust képvisel ezeken a felvételeken. A lendületes Babylon, ahol Vangelis püföli a dobokat, a Loud Loud Loud melankolikus zenéje a Seventh Seal ismétlődő vokálja irányt mutat, hogy kérem ezek már nem azok a srácok, akik az egyébként gyönyörű Rain and Tearst vagy az It’s Five O’ Clock-ot játsszák.
A lemez mindesetre nem aratott osztatlan sikert az Aphrodite’s Child berkein belül sem, mert egyedül Vangelis képviselte a progresszivitást, a másik három tag inkább a kevésbé kockázatos, az előző két albumon jól bevált populáris vonalon kívántak továbbhaladni. Probléma volt az is, hogy a lemezkiadó nem akarta kiadni a produkciót, mert rendesen kiakadtak az egész koncepción, már a címen is, de legfőképpen Irene Papas színésznő ötperces magánszámán, az Infinite-ben, melyben kiválóan hozza az elborulás különböző szintjeit, és ügyesen eljut a csúcspontra. Vangelis kitartott, a lemeztársaság erős közbenjárása ellenére sem volt hajlandó ezt kivágni, így, a lemez, csak egy évvel a felvételek után jelenhetett meg.
Világos, hogy a ’666’ a zenekar nem túl hosszú pályafutása során a legjobb produktum, és tény az is, hogy a progresszív rock egyik gyöngyszeme, mely talán annyira nem forog közkézen, mint a korszak óriásainak lemezei, de méltán ott a helye a legjobbak között. (Bigfoot, hardrock.hu)
A zenészek:
Vangelis (Evangelos Odysseas Papathanassiou): keyboards, organ, piano, vibraphone, bass, flute, percussions, backing vocals
Demis Roussos (Artemiros Ventouris Roussos): lead vocals (on “Babylon”, “The Four Horsemen”, “Hic et Nunc”), backing vocals, bass, guitar
Lucas Sideras: lead vocals (on “The Beast”, “Break”), backing vocals, drum kit, snare drums
Silver Koulouris (Anargyros Koulouris): guitar, baritone guitar, percussions
Guest musicians:
Harris Halkitis : bass, tenor saxophone, congas, percussions, drums, snare drums, background vocals
Michel Ripoche : trombone, tenor saxophone (on “Babylon”, “Hic et Nunc”)
Irene Papas : vocals (on “∞”)
John Forst : vocals (English text narration)
Yannis Tsarouchis : vocals (Greek text narration)
https://zenekucko.com/05435
Visits: 13
Publication author
Nagyon vártam!