Glenn Gould e lemezén Johann Sebastian Bach első négy Francia szvitjét adja elő.
A szvit a barokk zene „szórakoztató” műfaja. Rövid, egyszerű szerkezetű tánctételekből áll, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a lassú és gyors, a páros és páratlan ütemű tánctípusok változatos sorrendben kövessék egymást, s ily módon összetartozó ciklust képezzenek.
A hangszeres táncdarab a 16. század elején bukkan fel az európai műzenében, megszületése szinte egybeesik az önálló hangszeres zene kialakulásával. A műfaj történetének már ebben a kezdeti szakaszában felmerül az igény arra, hogy az apró darabokat nagyobb egységgé fűzzék össze. Eleinte két ellentétes karakterű tánc kapcsolódik egymáshoz, egy lassabb, páros ütemű, és egy gyors, hármas lüktetésű. A kettő nagyon gyakran azonos zenei anyagra épül, a második tánc tehát mintegy az első variációja. Később, a 17. századi francia csembaló-szerzők, Chambonnieres, d’Anglebert, vagy Louis Couperin már egész tánc-sorozatokat komponálnak azonos hangnemben. Ezek azonban még mindig nem zárt ciklusok, mivel egy-egy tánctípusból több is szerepelhet bennük, s a játékos tetszése szerint választhat ezek közül egyet vagy többet, ugyanakkor egy-egy táncfajtát akár teljesen el is hagyhat.
A szvit valódi ciklussá fejlesztésében a döntő lépést Johann Jacob Froberger teszi meg, aki, bár német születésű, szvitmuzsikájában teljesen francia hatás alatt áll. Nála állandósul a szvit négy alap-tánca, az allemande, a courante, a sarabande és a gigue, melyeket most már minden szvitben egy-egy tétel képvisel.
Ilyen előzmények után lép színre Johann Sebastian Back a maga billentyűs szvitzenéjével, a Francia és Angol szvitekkel, valamint a Partitákkal, melyek a műfaj két évszázados történetének utolsó állomását és egyben betetőzését jelentik.
A szvit-műfaj Bach életművében csaknem kizárólag egyetlen alkotó-periódushoz, nevezetesen a Köthenben eltöltött hat évhez kapcsolódik. A kötheni udvari karmesteri állás volt egész pályafutása alatt egyetlen világi hivatala, így természetes, hogy tisztán hangszeres zenéjének legnagyobb része ekkor, 1717 és 1723 között születik meg.
A Francia szvitek néven ismertté vált, a kor szokásai szerint hat szvitet tartalmazó sorozatot a zeneszerző valószínűleg második felesége, Anna Magdalena számára komponálta, az első öt szvit ugyanis megtalálható Anna Magdalena első, 1722-ből származó kottáskönyvecskéjében. A hatodik szvit feltehetően nem sokkal ezután készült el; Bach azonban még mindegyik darabon sokat javítgatott, s a végleges változatnak csak egy három évvel későbbi, 1725-ös másolat tekinthető, melyet a zeneszerző maga is átnézett. (A hét zeneműve MR)
French Suite n° 1 in D Minor, BWV 812
1. I. Allemande
2. II. Courante
3. III. Sarabande
4. IV. Menuett I
5. V. Menuett II
6. VI. Gigue
French Suite n° 2 in C Minor, BWV 813
7. I. Allemande
8. II. Courante
9. III. Sarabande
10. IV. Air
11. V. Menuett
12. VI. Gigue
French Suite n° 3 in B Minor, BWV 814
13. I. Allemande
14. II. Courante
15. III. Sarabande
16. IV. Menuett – Trio
17. V. Anglaise
18. VI. Gigue
French Suite n° 4 in E-Flat Major, BWV 815
19. I. Allemande
20. II. Courante
21. III. Sarabande
22. IV. Menuett, BWV 815a
23. V. Gavotte
24. VI. Air
25. VII. Gigue
Glenn Gould – zongora
https://zenekucko.com/07447
Visits: 8
Publication author
Köcsögöm széken!