Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat száznegyvenhetedik (147) lemeze a brit Bee Gees tizedik nagylemeze.
“A Bee Geesről nagyon kevés embernek jut eszébe egy pszichedelikus, monumentális, barokkpopos remekmű, melyet ráadásul a hatvanas évek legkiválóbb duplalemezei között emlegetnek. Érthető, hogy a zenekarról mindenkinek az idióta fejhang ugrik be, a klasszikus diszkókorszak trapéznadrágjai és flitteres fellépőruhái, meg a Stayin’ Alive, a Night Fever, a How Deep Is Your Love és a többi megasláger a hetvenes-nyolcvanas évekből. Aki egy kicsit érdeklődőbb vagy tájékozottabb, az még említhet néhány nagy slágert az együttes első időszakából, vagyis a hatvanas évekből (To Love Somebody, Words, I’ve Gotta Get A Message To You stb.), melyek azért sokszor giccsesek voltak, és nem véletlen, hogy olyanok dolgozták fel őket, mint a Boyzone vagy Michael Bolton. De hiába mindez, a Gibb fivérek mégsem csak slágergyárosként maradnak meg az utókor számára, és erről elsősorban negyedik albumuk, az Odessa tehet.
Az Odessa tényleg szép lemez, és ezen az sem változtat, hogy néha átcsúszik a giccs területére, de az olcsó nosztalgiára és sekélyes romanticizmusra épülő hatásvadászat helyett itt önként és bátran vállalja a dagályosság veszélyét a produkció, mindezt tökélyig kidolgozott, fokozhatatlanul gazdag hangszereléssel és háromszólamú vokálokkal. Meg különben is, ha úgy vesszük, akkor a Pet Sounds is giccs.
A név különben is telitalálat: bár még sosem jártam Odesszában, biztos vagyok benne, hogy egy varázslatos hely lehet, aminek a páratlan atmoszféráját még a szemét kommunisták sem tudták tönkretenni. A címadó szám pedig a legkülönlegesebb, amit a Bee Gees valaha is létrehozott: hét és fél perc, van benne flamencós gitár, cselló, siratóének-szerű kórus, és mindez az 1899-ben nyom nélkül eltűnt Veronica nevű brit hajó egyik hajótörött utasának szemszögéből íródott, de Odessza mellett az angliai Hull és Finnország is említést nyer a szövegben. Ennyire grandiózus szerzemény nincs több a lemezen, viszont a folytatás is nagyon erős.” (Inkei Bence, quart.hu)
A dalok:
1. Odessa (City on the Black Sea) – Barry, Robin és Maurice Gibb 7:33
2. You’ll Never See My Face Again – Barry, Robin és Maurice Gibb 4:16
3. Black Diamond – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:27
4. Marley Purt Drive – Barry, Robin és Maurice Gibb 4:26
5. Edison – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:07
6. Melody – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:48
7. Suddenly – Barry, Robin és Maurice Gibb 2:29
8. Whisper Whisper – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:24
9. Lamplight – Barry, Robin és Maurice Gibb 4:47
10. Sound Of Love – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:27
11. Give Your Best – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:26
12. Seven Seas Symphony – Barry, Robin és Maurice Gibb 4:09
13. With All Nations – Barry, Robin és Maurice Gibb 1:46
14. I Laugh In Your Face – Barry, Robin és Maurice Gibb 4:09
15. Never Say Never Again – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:28
16. First Of May – Barry, Robin és Maurice Gibb 2:48
17. The British Opera – Barry, Robin és Maurice Gibb 3:17
A zenészek:
A zenészek: Barry Gibb — lead, harmony and backing vocals, guitar; Robin Gibb — lead, harmony and backing vocals, organ, piano, mellotron; Maurice Gibb — bass, piano, guitar, mellotron, lead vocals on “Suddenly”; Vince Melouney — guitar on “Whisper, Whisper”, “Marley Purt Drive”, “Give Your Best”, “Sound of Love” and “Edison”; Colin Petersen — drums
+
Bill Keith — banjo on “Marley Purt Drive” and “Give Your Best”; Tex Logan — fiddle on “Give Your Best”; Paul Buckmaster — cello on “Odessa”.
Stúdiózenekar Bill Shepherd vezényletével
https://tinyurl.com/ycv7nlky
Visits: 12
Publication author
