Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.
Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott.
1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója. (Wikipédia)
A lemez felvételeinek készítésében oroszlánrészt vállat Kassai István (1959) magyar zongoraművész 1987-től szinte kizárólag magyar zenével foglalkozik, a XIX. századi és a századfordulós romantikus zeneszerzői képezik szakterületét. Műkedvelő zenetörténészként is tanulmányozza ezt a kort, ismeretterjesztő cikkeit és tanulmányait országos napilapok, szakfolyóiratok és tanulmánykötetek közölték.
A lemezen hallhatók Erkel Ferenc Bartay Endre Csel című operájának egy támájára írt variációi is.
Bartay Endre (1799-1854) az 1820-as években már Pest város tisztviseloje. Nagyműveltségu ember, pártolja a művészeteket, és műveli a zenét. Komoly sikert arat első operájával a pesti német színházban („Aurelia oder das Weib am Konradstein” heroikus-komikus opera, szövege Haffnertol, bem. 1836). Második operáját a „Csel”-t 1838-39-ben komponálja a tudós Jakab István szövegére, amely nem adaptáció, hanem eredetileg is operalibrettónak készült. Magyar vígopera, ebben a műfajban az első: nem zenés betétszámok laza fuzére egy prózai műben, hanem végigkomponált zene, igen kevés prózával. Bemutatója 1839 április 29-én volt, Erkel vezényelt.
Erkel és Bartay közt mély barátság lehetett. Erkel Ferenc és Adler Adél esküvőjén, 1839. augusztus 18-án az egyik tanú Bartay volt. Pusztán a barátság azonban nem magyarázat arra, hogy Erkel a rendelkezésére álló kevés jutalomjáték egyikén éppen Bartay operáját mutassa be. Ez igen komoly anyagi kockázatot jelentett; tehát bízott az opera zenéjében.
Bartay Mainz-ban hal meg 1854-ben, szegénységben, elfeledve. (Kassai István)
A művek:
01. István Kassai / Erinnerung and H.W. Ernst : Introduction and Capriccio – I. Elegie [0:05:21.38]
02. István Kassai / Erinnerung and H.W. Ernst : Introduction and Capriccio – II. Capriccio [0:05:02.40]
03. István Kassai / Albumleave in A minor: to Julia Bauholzer [0:00:23.05]
04. István Kassai / Albumleave in D minor: Mit Verschiebung [0:01:09.70]
05. István Kassai / Original Ungarischer [0:01:55.27]
06. István Kassai / Introduction and Variations on the Theme of Endre Bartay’s Opera ‘Csel’ [0:16:35.63]
07. István Kassai / Souvenir for Franz Liszt : Rákóczy March [0:04:39.72]
08. Péter Lukács / Introduction and Verbunkos for Viola and Piano [0:06:46.70]
09. Ferenc Szecsódi / Duo brillant in the form of a fantasy for Violin and Piano [0:16:35.35]
A zenészek:
Szecsódi Ferenc – violin
Lukács Péter – viola
Kassai István – piano
P.S.
Halkan és finoman, hogy ne zavarjak vele senkit , megjegyezném, hogy a lemez nem egy magyar kiadó gondozásában jelent meg.
https://tinyurl.com/yav9m39v
Visits: 4
Publication author
