Robert William Gary Moore (1952-2011) a gitársztárok egyike, akinek helyét nagyon nehéz lenne meghatározni a tehetséges zenészek sorában. Azon is csak vitatkozni lehet, hogy milyen stílus állt a szívéhez a legközelebb.
Játszott hard rockot, heavy metalt, megfordult jazz-rock formációban és végül készített jó néhány blues orientált albumot is. Az ír származású énekes-gitáros a Skid Row-ban kezdte pályafutását a hatvanas évek végén. Az általuk játszott zene jó volt de a piacon ebben a stílusban már ott volt a Deep Purple, a Uriah Heep meg a Black Sabbath, akik mellett nem volt könnyű labdába rúgni. A zenekar 1971-es lemezét követően Garry önállóan dolgozott, majd 1976-ban csatlakozott az újra megalakult Colosseum-hoz. Három lemezt készít ezzel a csapattal.
1979-ben, a Black Rose kedvéért a Thin Lizzy-hez csatlakozik. A szünetben saját együttesével a G Force-al is készít lemezeket, amelyeken már kitűnt nagyszerű gitártechnikája, számainak különleges energiája. Moore-t a dobos Mark Nauseef és a basszusgitáros Willie Dee segítették. 1979 tavaszán a Phil Lynott-Gary Moore alkotópáros átütő sikert ér el a Parisienne Walkways című számmal.
Az önálló életet kedvelő gitáros ezután ismét mással próbálkozott, játszott Greg Lake bandájában, majd 1982-ben megalapította a Gary Moore Band-et. A zenekarban – amely nem dolgozik folyamatosan – számtalan muzsikus megfordult már. Többek között Don Airey a Rainbow-ból, Ian Paice a Deep Purple és Whitesnake tag, Neil Murray ugyancsak a Whitesnake-ból, John Sloman aki korábban az Uriah Heep-ben illetve a Lone Star-ban dolgozott. Az 1985-ös, nyárvégi turnéjára Moore új együttest hozott létre, melynek tagjai: Glen Hughes ének, basszusgitár; Neil Carter gitár, billentyűs hangszerek; és Gary Ferguson dob. A turné egybeesett az új stúdióalbummal, mire azonban a lemez sikerré vált, Hughes már nem volt a zenekarban. Közben egy újabb sikerszámot készített Phil Lynottal: Out In TheFields. Lynott 1986-ban bekövetkezett halála után sok számot szentelt barátja és zenésztársa emlékének.
A 80-as évek második felében albumai mellett az instrumentális The Loner-rel ért el óriási és osztatlan sikert. Az 1989-es After The War című album zenéje az ír-kelta hagyományokhoz nyúlt vissza. Gary Moore a kilencvenes években visszatért rockzenei gyökereihez és újabban csak bluesos hangvételű alnumokat készít. Mind a Still Got The Blues, mind az After Hours sikeres és zeneileg igen értékes album. 95-ben a BBM project keretében együtt játszott a Cream volt tagjaival, Jack Bruce és Ginger Baker személyében.98-as albuma teljes egészében jóbarátjának Peter Green-nek állít emléket.
Személye mindig garancia volt a jó zenére. A 2000 utáni évek jellemző vonása a blueshoz való visszatérés és a legkiválóbb blues zenészekkel való közreműködés lemezein. Ezek közül is kiemelkedik a 2008-as Bad For You Baby amely nagyszerűen kimunkált zenedarabokat tartalmaz és a Bilboard blues listáján a 2. helyig kúszott fel.
Kétszer is járt Magyarországon, 2008-ban Alsóörsön a Harley Davidoson fesztiválon 2009-ben Budapesten a Syma csarnokban lépett fel. Saját bevallása szerint blues-t szeretett leginkább játszani. 2011 februárjában, pihenés közben érte a halál. Vele egy valódi rock-legenda távozott. (literatura.hu)
A számok:
01. One Good Reason – 3:02
02. Cold Wind Blows – 5:26
03. I Have Found My Love in You – 4:53
04. One Fine Day – 4:58
05. Like Angels – 7:32
06. What Are We Here For? – 5:44
07. Always There for You – 4:33
08. Afraid of Tomorrow – 6:42
09. Where Did We Go Wrong? – 6:36
10. Business As Usual – 13:36
A zenészek: Gary Moore – gitár, ének; Magnus Fiennes – billentyűs hangszerek, programozás; Gary Husband – dob; Dee Lewis – vokál; Phil Nicholas – billentyűs hangszerek, programozás; Guy Pratt – basszusgitár.
https://tinyurl.com/y9eoq4cq
Visits: 10
Publication author
