50 Years Of Musical Exploration CD 11 – Lully: Atys (1) (2007) Harmonia Mundi

Bernard Coutaz (1922-2010) francia újságíró 1958-ban Harmonia Mundi néven lemezkiadó céget alapított.
A kiadó azóta a legsikeresebb független komolyzenei kiadó lett.
A sorozat a lemeztársaság első ötven évének kiadványaiból válogat.

Jean-Baptiste de Lully (Firenze, 1632. november 28. – Párizs, 1687. március 22.) olasz származású francia barokk zeneszerző egy firenzei molnár gyermekeként született, de 14 éves korától Párizsban élt, ahol különböző minőségben szolgált (volt kukta, zeneapród és olasztanár), s közben zenei tanulmányokat folytatott. 1653-ban XIV. Lajos udvari zeneszerzőjévé nevezi ki a tehetséges ifjút.
1672-ig Moliere darabjainak zeneszerzője is, ezt követően operákat kezd írni, s e területen királyi rendeletre szinte egyeduralkodóvá válik.
Vezénylés közben karmesteri botjával megsebezte lábát, a seb elfertőződött, s 55 éves korában elhunyt.
1676-ban mutatta be Atys című, Philippe Quinault szövegkönyvére írt előjátékból és öt felvonásból álló operáját.
A mitológiai történetben Cybele istennő beleszeret Attisba, az egyszerű pásztorba, ám érzelmei nem találnak viszonzásra, mert a kiszemelt földi halandó már másért rajong. Ez nem lehet akadály egy istennőnek, ezért elvarázsolja vágyainak tárgyát, méghozzá eredményesen: a praktika hatására Attis szörnynek látja imádottját és megöli, majd ráébredve arra, hogy tette jóvátehetetlen, magával is végez. A szomorú históriából Philippe Quinault, Lully librettistája előbb gyönyörű költeményt, majd szövegkönyvet írt a zeneszerzőnek. A páros művét Atys címen mutatták be 1676-ban hatalmas sikerrel. XIV. Lajosnak, a Napkirálynak is nagyon tetszett, udvari pletykák szerint az istennőben a királynőt, Atysban Mme de Maintenont, a szeretőjét vélte felismerni. A zenedrámát hamarosan A király operája címmel kezdték játszani. Mme de Sévigné híres levelezésében is szólt róla és a mű egészen Lully haláláig műsoron maradt.

300 évvel később a párizsi Operaház méltó módon akart megemlékezni XIV. Lajos zeneigazgatójáról, és a komponista művei közül az Atysra esett a választása. A terv megvalósítására Jean-Marie Villégier rendezőt és William Christie amerikai születésű francia karmestert kérték fel.

https://zenekucko.com/04340

0

Visits: 11

Publication author

offline 1 hét

Levin

Avatar 177
Comments: 2243Publics: 4687Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

6 + tizenhat =

Password generation