Sam Brown – Stop! (1988) A&M Records

“A Pink Floydnak nem csupán a progresszív rockzene kiemelkedő albumait – a Dark Side Of The Moont vagy a Wish You Were Here-t – köszönhetjük, hanem néhány kivételes tehetség felfedezését is. A banda gitárosa, David Gilmour előbb ugyanis a rendkívüli adottságú Kate Bushra bukkant rá, majd pár év múltán Sam Brownt, a blues-rockéneklés koronázatlan, és sajnos méltatlanul mellőzött királynőjét mutatta be a világnak.

Gilmour jellegzetes gitárjátékát nem meglepő módon két számban, az „I’ll Be In Love”-ban és a „This Feeling”-ben is élvezhetjük Sam Brown Stop! című bemutatkozó lemezén, mi több, az utóbbihoz összetéveszthetetlen gitárszólóval is hozzájárult a mester. Az albumot mégsem az ő vendégszereplése teszi valóban nagyszerűvé, hanem Sam Brown hangja. Az a hang, melyben a soul melizmatikus érzelmessége, a folk egyszerűsége, a blues fájdalmas vidámsága és a rock pimasz erőteljessége egyesül.

Sam levegősen, tökéletesen eltalált díszítésekkel, ha kell, visszafogottan, ha kell, ordítva-sikítva énekel. Mintha Catherine Bott hétköznapinak ható, mégis elementáris operai stílusa keveredne a rock nagyasszonyaként tisztelt Tina Turner energikusságával. És ami kifejezetten ritkaság a magát többnyire túl komolyan vevő rockzenében, Sam képes önfeledt humort becsempészni dalaiba, amire a „Tea” mozarti mini-áriája és az azzal össze semmiképp nem egyeztethető szöveg abszurd paradoxonja a tökéletes példa.

És a többi szám sem tipikus rockzene. Az albumot a fokozatosan kibontott témák, az átgondolt kidolgozások, és a kilencvenes években népszerűvé vált, érthetetlen módon „unplugged”-nak nevezett félakusztikus hangzás jellemzi. Sam Brown és kísérőzenészei egyértelműen a stílus korlátainak szétfeszítésén munkálkodnak, s nem ijednek meg sem a szvinges lüktetéstől, sem az elektronikus zenével némileg rokon motívumoktól, de a nagybőgő használatától sem.

A lemez és a korát évekkel megelőző énekesnő karrierjének egyetlen „befutója” ugyanakkor a címadó „Stop” című szerzemény lett, amiért az MTV szoros értelemben véve jogosan, ámde megalázó arroganciával az „egyslágeres” csillagok közé sorolta be azt a Sam Brownt, akinek hangjáért vagy muzikalitásáért sok nála összehasonlíthatatlanul sikeresebb énekesnő könyöröghetett volna a mennyei tehetségosztás alkalmával.

Ám a világ, mint tudjuk, a hiúság vására, és az emberek nem mindig, sőt, javarészt nem érdemeik szerint részesülnek a dicsőségben. Aki ellenben képes felülemelkedni a külsőségeken, és meglátja a mélyen a felszín alatt rejtező kincseket, azt vigasztalhatja a tudat, hogy valódi, mások számára elérhetetlen értékhez jut, amikor Sam Brown időtlen bemutatkozó lemezét hallgatja végig akár sokadszorra is.” (Galamb Zoltán, ekultura.hu)

A dalok:
01 — Walking Back To Me
02 — Your Love Is All
03 — Stop
04 — It Makes Me Wonder
05 — This Feeling
06 — Tea
07 — Piece Of My Luck
08 — Ball And Chain
09 — Wrap Me Up
10 — I’ll Be In Love
11 — Merry Go Round
12 — Sometimes
13 — Can I Get A Witness
14 — High As A Kite
15 — Nutbush City Limits

A zenészek: Sam Brown – ének, zongora; Richard Newman – dobok, vokál; Gavin Harrison – dobok és ütőhangszerek; Roland Kerridge- dobok; Charlie Morgan – dobprogram; Pandi Dinesh – indiai ütőhangszerek; Danny Cummings – ütőhangszerek; Jim Leverton – basszusgitár; Ed Poole – basszusgitár; Ian Maidman – basszusgitár; Danny Thompson – nagybőgő; Paul Bangash – gitár, vokál; Jakko Jakszyk – gitár, akusztikus gitár, ének; Dave Gilmour – gitár; Joe Brown – gitár; Phil Palmer – ritmusgitár; Danny Schogger – billentyűs hangszerek, zongora, zongora-harmonika, programozás; Paul Fishman – billentyűs hangszerek; Bob Andrews – Hammond; Kevin Malpass – Hammond; Kenny Craddock – Hammond; Phil Saatchi, Vicky Brown -vokál; Pete Brown – vokál, Lesley-gitár, akusztikus gitárok, programozás; Margo Buchanan – vokál; Helen Chapelle – vokál; Billy Vanderpuye – vokál; Andy Price – első hegedű; Mark Walton- második hegedű; Kate Musket – brácsa; Peter Esswood – cselló; Bobby Valentino – hegedű; Julian Stringle – klarinét; Rex O’Dell – harsona; Chris Pyne – harsona; Pete Smith – harsona, vokál; Chris Dean – harsona; Alan Wickham – trombita; Stuart Brooks – trombita; John Huckridge – trombita; Dave Hancock – trombita; Stan Sultzman – szaxofon; Jamie Talbot – szaxofon; Jeff Daly – szaxofon; Jim Abbis- orosz vonós hangszerek, programozás.

https://tinyurl.com/yyqgryr7

2

Hits: 80

Publication author

offline 12 óra

Levin

2 747
Comments: 1550Publics: 3697Registration: 22-09-2017

Sam Brown – Stop! (1988) A&M Records” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..