Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat 344-ik lemeze a Pink Floyd hetedik albuma, amely tisztelgés az alapító tag, Syd Barrett előtt. Innen a cím is: Bárcsak itt lennél.
Déri Zsolt írja az est.hu-n:
“…a lemezanyag tematikai szervező elve is a hiány: arról szólt, mennyire hiányzik az ihlet, az életöröm, az együttesen belüli kommunikáció és a hajdani alapítótag, a zseniális Syd Barrett (akit 1968-ban rúgtak ki, mikor belehülyült a kábítószerekbe). A világsikert meghozó The Dark Side Of The Moon hangzását kissé rockosabban továbbvivő Wish You Were Here valójában egy progresszív mamutzenekar szuperprofi lemeze a saját kiüresedéséről! Ez a nem mindennapi kontraszt a Pink Floyd ideológusának és fő szerzőjének, Roger Watersnek köszönhető, aki ezek után sokkal puritánabb hangzások felé vitte a zenekart. Beszédes tény, hogy mikor a többiek 1987-ben Waters nélkül újra összeálltak Pink Floyd név alatt, rögtön a Wish You Were Here hangzásához tértek vissza, mintha a köztes periódus (pl. A Fal) nem is létezett volna. És onnantól már tényleg csak a jól megcsinált üresség maradt, mindenféle kontraszt, önreflexió, önmardosás és kételyek nélkül.”
A számok:
1. Shine on You Crazy Diamond, Parts I-V (David Gilmour – Roger Waters – Richard Wright) – 13:34
2. Welcome to the Machine (Roger Waters) – 7:31
3. Have a Cigar (Roger Waters) – 5:24
4. Wish You Were Here (David Gilmour – Roger Waters) – 5:34
5. Shine on You Crazy Diamond, Parts VI-IX ( Gilmour – RWaters – Wright) – 12:31
A lemez felvételeinek készítői: David Gilmour – gitár, ének, steelgitár, EMS Synthi A szintetizátor, basszusgitár; Roger Waters – basszusgitár, VCS-3, ének; Richard Wright – billentyűs hangszerek, ének, VCS-3; Nick Mason – dob, ütőhangszerek, szalagos effektek; Dick Parry – szaxofon a “Shine on You Crazy Diamond”-on; Roy Harper – ének a “Have a Cigar”-on; Stephane Grapelli – hegedű; Venetta Fields és Carlena Williams – vokál.
https://zenekucko.com/03697
Visits: 42
Publication author
… csak a jól megcsinált üresség maradt.
Nálam itt ért véget az “igazi” Pink Floyd. Igen tudom ott a Fal, de az inkább a “Vizes” szólója, a zenekar csak asszisztált hozzá.
Azért a kettő között ott van még az “Állatok”, ami azért elég állat lett. Szerintem. Én legalább is nagyon szeretem.
Hát nem tudom… Az biztos hogy a The Wall egy olyan kiemelkedő zseniális alkotás, hogy nem lehet felülmúlni, de nekem a Pink Floyd mindig is a minőségi zenét jelentette és jelenti ma is.