Bruce Springsteen – Wrecking Ball (2012) Columbia Records

Bruce Springsteen

A tizenhetedik Bruce Springsteen sorlemezt úgy harangozták be, hogy a Főnök még sosem volt ennyire morcos. A Wrecking Ball dalainak szövegvilága valóban radikálisabb a korábbiakhoz képest, de ha kizárólag a zenét figyeljük, azt kell, hogy mondjuk: ez az ember nem tud igazán mérges lenni.
Ha valaki most találkozna először a Bruce Springsteen névvel, akkor első körben azt tanácsolnánk neki, hogy másszon elő abból az atombunkerból, ahol évtizedek óta él, hiszen a világ számtalan csodát, meglepetést tartogat számára, másrészt javasolnánk, hogy azonnali hatállyal hallgassa meg a Born To Run illetve Born In The U.S.A. lemezeket, mert ezek ismerete nélkül nem élet az élet, továbbá az étvágyát is meghozhatják a többi kiváló albumhoz. 
A 62 éves rocksztár pályafutása során 2-3 évnél nem igazán várt többet egy új lemez kiadásával, és ehhez a régi jó szokásához most is tartja magát: a Wrecking Ball a 2009-es Working On A Dreamet követi a sorban – utóbbival sokadszorra bizonyította a szerző, hogy bármikor képes érvényes, önazonos és aktuális számokat írni. Közben A pankrátor filmhez is írt egy kiváló, Oscarra jelölt balladát, továbbá megjelent egy csodálatos kiadvány, amely láttán a rajongók minden bizonnyal azonnal dobtak egy tripla Rittbergert. A pakk ugyanis a remekbeszabott Darkness On The Edge Of Town album teljes történetét dolgozza fel kimaradt számokat, koncertfelvételeket és dokumentumfilmet tartalmazó CD-k, DVD-k segítségével, mindez egy vaskos, naplóra emlékeztető könyvbe csomagolva, melynek lapjain a szövegek evolúcióját követhetjük végig, ritkán látott fotók társaságában. 
Az önazonos, aktuális és érvényes jelzők az új LP-ről is elmondhatók, még ha elődjén egy fokkal erősebb szerzemények is kaptak helyet. Most is hallhatunk stadionhimnuszokat, melyek alatt szinte látjuk lelki szemeink előtt a tűzijátékot, Springsteen minden korszakából felbukkan egy-egy jellegzetes vonás, a hangszerelés is tipikusnak mondható, és továbbra is van Telecaster, farmernadrág, ing, soha véget nem érő turné és rekedt hang, amely a hétköznapi amerikai polgárok megbízható szócsöve majd’ 40 éve. Olyan állandóság ez, ami nem untatja, sokkal inkább megnyugtatja az embert. A dalok most is a kellemesen hamiskás all-american hangulatot árasztják, amit megszokhattunk a jenkik erényeit újra és újra megéneklő Főnöktől, de Springsteen most a szigorúbb szavait vette elő, a számokat ugyanis a gazdasági válság által megtépázott kisemberek ihlették. 
A Wrecking Ball alapvetően nem egy megrázó lemez, jogos, ha valaki azt mondja, hogy még ha töltelékdal nem is, afféle biztosra játszó rutin-szerzemény szép számmal került rá (más kérdés, hogy egy közepesnek titulált Springsteen anyag is van olyan dögös, mint sok mai rockzenekar kiválónak kikiáltott munkája). Ami viszont nem változott, hogy a Főnök továbbra is az amerikai álom és a valóság közti távolságot méri fel, ami esetünkben egy bazinagy szakadék, arról nem is beszélve, hogy az amerikai valóság és a kelet-európai valóság között is van még egy jókora kráter. Szóval mi két szakadékon keresztül integetünk a mesternek, aki most maga is inkább a mélybe tekint, de nagyon jó érzés tudni, hogy ott van, és hogy mindig számíthatunk rá. (player.hu) 

A dalok:
1. We Take Care of Our Own 
2. Easy Money 
3. Shackled and Drawn 
4. Jack of All Trades 
5. Death to My Hometown 
6. This Depression 
7. Wrecking Ball 
8. You’ve Got It 
9. Rocky Ground 
10. Land of Hope and Dreams 
11. We Are Alive 

A stáblista

https://tinyurl.com/y2wqhkg8

1

Hits: 22

Publication author

offline 6 óra

Levin

2 692
Comments: 1514Publics: 3646Registration: 22-09-2017

Bruce Springsteen – Wrecking Ball (2012) Columbia Records

” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..