Rodriguez – Cold Fact (1970/2008) Light In The Attic Records

A dokumentumfilm kategóriában van egy remek film egy remek és nagyon kultikus zenészről, Rodriguezről.
Rodriguez két lemezt jelentetett meg 1970-ben és 1971-ben, ebből az első, a Cold Fact az Egyesült Államokban totális bukta volt, de évekkel később valahogy eljutott a Dél-Afrikai Köztársaságba, ahol az apartheid csúcsán sok fiatal ebben az albumban találta meg az ellenkultúrát. A dokumentumfilmben megszólaló egyik szakember szerint egy dél-afrikai fehér családnál akkoriban három lemez volt meg minden háztartásban, az Abbey Road, a Bridge Over Troubled Water és a Cold Fact. Az ultrakonzervatív államnak egy idő után elege lett a liberális amerikaiból és a Sugar Man című, drogos utalásokkal telezsúfolt számát például úgy cenzúrázták, hogy összekaristolták a lemezeket ollóval.
Mindenki hallgatta, de senki sem tudta, hogy kicsoda valójában Rodriguez. Egyre vadabb pletykák kezdtek el terjengeni: felgyújtotta magát a színpadon, túladagolta magát, egy rosszul sikerült koncerten annyira elkeseredett, hogy a közönség láttára fejbe lőtte magát. Ezek is hozzáadtak az ismeretlen zenész mítoszához, de senki sem tudta, hogy mennyire igazak. Ezért egy helyi zenész és egy Rodriguez-rajongó összefogott, hogy megismerjék Rodriguez sorsát. Erről a keresésről szól a Searching For Sugar Man, egy érdekfeszítő, izgalmas és néha nagyon szép dokumentumfilm, ami többször egészen olyan, mintha egy krimit néznénk, amiben szedett-vedett nyomok alapján próbál eljutni valaki a tettesig. (Klág Dávid)

Rodriguez nyomában (2012)
Searching for Sugar Man
Kategória: Dokumentumfilm, Életrajz, Zene
Tartalom:
A hatvanas évek végén két producer az egyik detroiti bárban felfigyelt egy zenészre, megfogták őket a szívhezszóló dalai, prófétikus szövegei. Készítettek vele egy albumot, és biztosak voltak benne, hogy óriási karriert fog befutni. A kedvező fogadtatás ellenére a zenész eltűnt a homályban, a pletykák színpadi öngyilkosságról szóltak. A zenéje azonban eljutott a fajüldöző Dél-Afrikába, ahol két évtized alatt Rodriguez ikonná vált. Két dél-afrikai rajongója elhatározza, hogy kideríti, mi történt vele. Díjak és jelölések: BAFTA-díj (2013) – Legjobb dokumentumfilm Oscar-díj (2013) – Legjobb dokumentumfilm

Tracks:
01. Sugar Man 3.45
02. Only Good For Conversation 2.25
03. Crucify Your Mind 2.30
04. This Is Not A Song, It’s an Outburst: Or, The Establishment Blues 2.05
05. Hate Street Dialogue 2.30
06. Forget It 1.50
07. Inner City Blues 3.23
08. I Wonder 2.30
09. Like Janis 2.32
10. Gommorah (A Nursery Rhyme) 2.20
11. Rich Folks Hoax 3.05
12. Jane S. Piddy 2.54

Personnel:
Rodriguez – vocals, acoustic guitar
Dennis Coffey – electric guitar
Mike Theodore – keyboards, brass and string arrangements
Andrew Smith – drums
Bob Pangborn – percussion
Bob Babbitt – bass
Detroit Symphony (Leader Gordon Staples) – strings
Leader Carl Reatz – horns (trombones, baritone sax)
Friends and family of Joyce Vincent and Telma Hopkins – children’s choir on “Gommorah”

https://justpaste.it/Ur3XyOu4YsA

0

Találatok: 71

Publication author

offline 9 óra

latya

21
Comments: 108Publics: 743Registration: 25-09-2017

Rodriguez – Cold Fact (1970/2008) Light In The Attic Records” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Nem semmi sztori! Nagyon tetszett! Köszi szépen!
    Nick Drake jutott még eszembe róla, akit a halála után fedeztek fel újra.
    Az a “MI” megmondjuk neked, hogy mit hallgassál és gondoljál, újra ismerősen cseng a mai napokban. (Még a mutogatás is stimmel a pulpitusról, akár a filmben)

    0

Vélemény, hozzászólás?