The Mamas & The Papas – If You Can Believe Your Eyes and Ears (1966) MCA

Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat hatvanhetedik (67) lemeze a Mama’s and Papa’s második albuma .

A zenekar 1966-ban vált ismertté a California Dreamin’ című daluk világsikerének köszönhetően, és onnantól kezdve két éven át a legnépszerűbb amerikai együttesek közé tartozott. A The Mamas and Papas volt egyébként az egyik első olyan zenekar, melyben egyaránt szerepeltek férfiak és nők is, hiszen addig főként férfiak vagy csak nők alkották az együtteseket, itt viszont a kanadai Denny Doherty Doherty mellett John Phillips és felesége, Michelle, továbbá egy másik énekesnő, Mama Cass Elliot is tagja volt a zenekarnak.
Az együttes további slágerekkel is szerepelt a listákon, közülük a Monday, Monday No. 1 is lett Amerikában. A The Mamas and The Papas folk-rockos ízű dalait a négy énekes rendkívül dallamos és tökéletesen egymáshoz illesztett énekharmóniái tették egyedivé, ám a siker nagyon rövid ideig tartott, köszönhetően Doherty és Michelle Phillips titkos viszonyának, melynek kiderülte után Michelle elhagyta a zenekart. Rövid idő után visszatért, ám ekkorra a tagok kapcsolata egyre jobban megromlott, és a rendkívül képzett hangú Cass Elliot kilépett, hogy szólókarrierbe kezdjen, ami 1968 nyarán az együttes feloszlását is jelentette.

A dalok:
1. Monday, Monday
2. Straight Shooter
3. Got A Feelin’
4. I Call Your Name
5. Do You Wanna Dance
6. Go Where You Wanna Go
7. California Dreamin’
8. Spanish Harlem
9. Somebody Groovy
10. Hey Girl
11. You Baby
12. In Crowd

https://zenekucko.com/04380

0

Visits: 55

Publication author

offline 2 hét

Levin

Avatar 177
Comments: 2243Publics: 4687Registration: 22-09-2017

The Mamas & The Papas – If You Can Believe Your Eyes and Ears (1966) MCA” bejegyzéshez 11 hozzászólás

        1. Nem kell azonnal harapni, hisz pont, hogy a lényeg maradt le az üzenőfalról, mert kevesebb karaktert jelenített meg, mint írtam és ctrl+v aztán klikkeltem az elküldöm gombra…
          Szóval pont az maradt le az üzenőfalon, hogy idézem:
          “és ennél meg én hibáztam, csak itt a hsz-nél már nem tudom kitörölni a saját hozzászólásomat, s kérlek ha módodban áll akkor töröld.”
          Ennyi volt az eredeti üzenetem vége ami lemaradt, s amúgy sem gáncsoskodásnak írtam ám, s pont te írtad, hogy “Ahol gyalulnak, ott mindig van forgács is…”.

          0
        2. Szia,
          szóval sok mindenkinek nem mindegy ki a kiadó, ahogy nekem sem…
          Kb. olyan, mint egy becsben tartott könyv első kiadásának a birtokosának lenni stb.
          Pl. amióta a digitalizálás világát éljük, a vájt fülű emberkék felfigyeltek néhány dologra, mint pl. ha az első kiadás master lemezéről származik a digitalizáció, pl. ennél az albumnál ez a Dunhill kiadó volt, s ha egy Dunhill kiadás digitalizációja vagy esetleg abban az időben egy másik kiadó, akkor az még esélyes, hogy az eredeti master lemezről lett bedigitalizálva. De ami jóval később jelent meg újrakiadással egy távolabbi kiadónál, az sanszos, hogy már nem az eredeti analóg mesterlemezt sokszorosítja, s ami a kevésbé vájt fülű hallgatónak feltűnhet, hogy még a későbbi kiadó változtat az eredetileg megkomponált számsorrendeken is. Nem beszélve arról, hogy még úgymond “modernizálás” ürügyén utó-masterelik újra, hogy esetleg a hangzásteret esetlegesen zártabban, mélyebben vagy éppen szélesebben érzékeld. A lényeg, hogy már nem az eredeti, az akkori pillanatban elkészített hangzást fogod hallani. Nyilván többen erre nem érzékenyek, de hidd el, hogy vannak páran akik meg keresik a leghitelesebb korhű hangzást. Nem tudom milyen idős vagy, de anno a vinyl aranykorában, még az sem volt mindegy, hogy hol sokszorosították a lemezeket. Pl. egy Indiai nyomású lemezt már szemre észre vettél egy magyarhoz képest. Valamint, ha esetleg interneten és vagy digitális sugárzással üzemeltetnél rádiót, – én pl. ezt csinálom sok-sok éve Hollandiában – akkor ott, ha vizuális élményt nyújt a felület, azaz megjelenítik az album borítóját, akkor, mivel kötelező feltüntetni, hogy mi szól, így a kiadót is és a kiadás évét. Tehát bünti jár azért, ha ezek nem passzolnak. Pl. későbbi újrakiadásoknál eléggé elterjedt, hogy módosítanak a borítókon is, hogy észre vedd, hogy ez egy újabb kiadás. Sokan meg akik utólag az internetről szerzik be a lemezborítóképet, azok közül nem mindenki figyel az ilyen apróságokra. Tehát hogy a borító a kiadás éve és a kiadó azonos legyen. Nem biztos, hogy elég értelmesen írtam most, mert dolgozom közben, de nagyjából ennyi. S most azért ellenőrzöm, bedobva ide a szöveget, hogy ha a vége lemaradna – esetleges karakterszám korlát miatt, akkor legyen időm egy újabb hsz-ban folytatni. Ha ez a küldés után olvasható, akkor ennyi amit hirtelen írni tudtam.

          0
  1. Nem tudom, hogy mióta ismered a Kuckót, itt a zene a lényeg, többi pedig a ráadás.

    Mióta elkezdtem vadászni első kiadású CDk-re + a musicbrainz-re borítókat feltölteni, azóta figyelem én is ezeket a dolgokat.

    PS:
    Szerintem az a 192-ről 320 dolog rossz indítás volt a részedről, volt egy kis kioktató olvasata az egésznek.

    0
    1. Még a régi kuckóban az elsők közt voltam tag, ahol elég sok mindent én is feltöltöttem…
      Anno ott én javasoltam a kiadó feltüntetését és be is vezette Tibi…
      Aztán kb. 10 év kiesett nekem, mert rengeteg dolgom lett hirtelen.
      Hollandiában élek, session zenészként muzsikálok, valamint hangmérnökösködöm melyet Hollandiában sikerült már iskolában szakmailag is elvégeznem 42 éves koromban.
      Van egy saját kis Holland zenekarom (The Roosters), melyre már csak azért is büszke vagyok, mert a dobosa René Bouwman (Utrecht), aki nem más, mint anno az East zenekar 80′-as évek eleji Holland “producere”, aki az East zenekar Holland koncertjeit és az akkor éppen aktuális angol nyelvű albumánál bábáskodott. Aztán van egy nemzetközi zenekarom (Moonlight Shadow), melyben gyermekkori muzsikustársam és földim, Magasvári Viktor a gitáros, ki néhány éve otthagyta a Beatrice-t, melyben gitározott, s Magyarországot és ő Ausztriába költözött. Ebben a zenekarban a felesége Anna az énekes. Természetesen angol nyelvű lemezeket készítünk.
      Vissza kanyarodva, “Szerintem az a 192-ről 320 dolog rossz indítás volt a részedről”… Szóval én semmi mást nem tettem, csak jeleztem egy tényleg valós hibát, mint bárki más. Aztán egy kövi kommentben meg is köszöntem a javítást.

      0
      1. Bocs, most csúsztatsz. Először jött az mp3, aztán a borító. Én már ezen nem akarok lovagolni, részemről lezárva a dolog.

        PS: tetszik ha valaki ügyel minden részletre, én sem szeretem a trehány munkát, de írásban könnyebben félre lehet érteni dolgokat.

        0
    2. Rá is csodálkoztam a 192-320 megjegyzésre, hiszen a FLAC link élt. Ha valaki ragaszkodik a 320 MP3-hoz, letölti és konvertálja.
      Ami már akkor sem tetszett, az a megjegyzés hangvétele volt.
      Itt nálunk az a szokás, hogy kérünk, köszönünk, és ha kell, udvariasan kiigazítunk.
      Mivel a Kuckó “munkatársai” szabadidejükben kedvtelésből, ingyen dolgoznak nagyon sokat azért, hogy mindenki ingyen hozzájuthasson az általunk jónak vélt zenékhez, nagyon nehezen viseljük a kekeckedően bíráló hangvételt.
      Végül csak megjegyezném, hogy ez a lemez 1966-ban az MCA-nál jelent meg 🙂
      Többet erről nem kívánok beszélni.

      0
  2. Ifjú koromban egy 1944-es gyártású csöves Philips világvevőn hallgattuk a Szabad Európa Rádiót, Cseke László műsorán a zenéket. Meg persze a Radio Luxemburg műsorait.
    Amikor később először hallgattam lemezről a Beatles számait, nagyon meglepődtem: olyan hangokat is hallottam, amelyeket azelőtt soha…

    0

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

2 × kettő =

Password generation