Clem Clempson – In the Public Interest (2013) Repertoire Records

Clem Clempson

Felületes szemlélők Clem Clempson eleganciáját, jól fésültségét látva, rockzenész helyett szívsebésznek gondolnák, de ő szike helyett inkább pengetőt használ, miközben az ujjai ördöngős gyorsasággal és precizitással száguldoznak a húrokon.

Hangszerén, – játéktudása alapján – a világ legszűkebb krémjéhez tartozik, Eric Clapton, Jimmy Page, Jeff Beck, Gary Moore – még néhány kedvencét ki-ki megnevezheti – társaságához.
Az angliai Tamworth városkában született 1949. szeptember 5-én David Clempson néven, de Davidnak csak az édesanyja nevezte. A Clem becenév még az iskolában ragadt rá az ötvenes években. Kisgyermekként ugyan a foci bűvöletében élt, de egy négyévesen kapott játékzongora a zene felé vitte az érdeklődését, no és a tehetsége is gyorsan kitűnt. 14 évesen fellázadt a billentyűk világa ellen, de hamarosan a gitárt választotta.
Jimi Hendrix volt az ideálja, de óriási hatással voltak rá olyan gitárosok és előadók is, mint Muddy Waters, Buddy Guy, J. B. Lenoir és Howlin, Wolf.

1968 elején már a Bakerloo Blues Line nevű trióban pengetett, játszott billentyűs hangszeren és szájharmonikázott is Terry Pool basszusgitárossal és John Hinch dobossal. Mindössze egy album maradt utánuk, amelyik ma már a gyűjtők legféltettebb kincsei közé tartozik, mert szinte beszerezhetetlen.

1969 őszén együtt turnéztak a Colosseummal, Jon Hisemant lenyűgözte Clempson gitárjátéka és az első adandó alkalommal átcsábította a bandájába.

Ezt követően hősünk a Humble Pie bandában muzsikált, ahová Steve Marriott gitáros-énekes invitálta Peter Frampton helyére. Ezzel a csapattal sikert sikerre halmozott, de ez is csak két évig tartott.
Ezután hosszú ideig session-zenészként dolgozott, a Deep Purple-lel is kacérkodott, de végül nem lépett a távozó Blackmore helyére 1975-ben.
David Byron, a Uriah Heep énekesének kérészéletű formációjában is játszott, majd Champion néven saját csapatot alakított. Újra kiváló énekesek bandáiba hívták: Roger Chapman,s Shortlist (ex-Family), Jon Anderson (Yes), de többször megfordult Jack Bruce zenészbarátainak társaságában is. Nem tudott ellenállni Ken Hensley-nek, a Uriah Heep billentyűsének és Cozy Powellnek, a “nyolckarú” dobosnak a hívószavának sem. 1986-ban néhány napot Bob Dylan bandájában is dzsemmelgetett a Hearts on Fire című film felvételeinél. (Géczi László)

Ez a lemez volt Clempson első szólólemeze.

A számok:
01. Think About Me (5:35)
02. In the Public Interest (5:14)
03. Route 69 (3:50)
04. Can’t We Try Again (7:16)
05. Dancing with the Blues (4:59)
06. Who (4:24)
07. Waiting for the Day (5:32)
08. Leopold’s Great Escape (5:41)
09. I Don’t Need No Doctor (5:00)
10. 7th Blues (4:07)
11. The Way You Waved Goodbye (5:21)

A zenészek:

Clem Clempson – guitar, lead vocals
Adrian Askew – Hammond organ, piano, Fender Rhodes, Wurlitzer piano, Prophet 5, Mini-Moog
Eddie Fillip – drums, percussion
Ronnie Leahy – piano & organ (1), piano & bass (3)
+
Chris Farlowe – lead vocal (6, 9)
Maggie Bell – lead vocal (3, 9)

https://zenekucko.com/06836

0

Visits: 10

Publication author

offline 1 hét

Levin

Avatar 177
Comments: 2243Publics: 4687Registration: 22-09-2017

Clem Clempson – In the Public Interest (2013) Repertoire Records” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

hat + 2 =

Password generation