Marc-Antoine Charpentier – Te Deum (1989) Harmonia Mundi

“Az idősebbek biztosan emlékeznek még az eurovíziós (elsősorban sportjellegű) közvetítések szignálzenéjére, habár az utóbbi években ismét közvetített dalfesztiválon talán még ma is felhangzik Charpentier Te Deumának prelúdiuma, vagyis a rondó-tétel ragyogó-magasztos főtémája.

Nem különösebben meglepő, hogy a televíziós hálózat döntéshozóinak épp erre a műre esett a választása. A motetta D-dúr hangneme a szerző szerint is „tündöklő és nagyon harcias”, a fennköltség és magabiztosság érzetét a trombiták és üstdobok pedig még inkább fokozzák.
A párizsi Saint-Louis jezsuita templom szolgálatában írt darab egyes feltételezések szerint az 1692-es steenkerque-i csatában aratott győzelmet volt hivatott ünnepelni és François-Henry de Montmorency marsallt dicsőíteni, jellegében mindenesetre számos párhuzam felfedezhető Charpentier Te Deuma és a kortárs Henry Purcell ünnepi és üdvözlő ódái között.
A híres, voltaképp klasszikus zenei slágernek tekinthető rondó után kórusra és szólistákra írt tételek váltakoznak.
A basszusra komponált „Te Deum Laudamus” kezdetén a fokozatosan fel, a mennyek felé törő dallam tökéletes példája a zenei szövegfestésnek, a mondanivalót híven lekövető melódiáknak, melyek a régizene, s különösképp a barokk muzsika tipikus ismertető jegyei.
A hangszerelés ugyanígy a latin szöveg hagyományos értelmezését követi. A zenekar, majd a szólisták és a kórus fokozatos és fokozó jellegű beléptetése után előbb a főként kórusra írt, mennyei témájú, majd a szólistákat előtérbe helyező, evilági mondanivalójú tételek sorjáznak egymás után, hogy végül egy nagyszabású, emelkedett fúgával méltóképp zárják le ezt a minden elemében a Napkirály korához illő művet.
William Christie és a Les Arts Florissants előadásában a mű teljes pompájában szólal meg. A tempók gyorsak, de nem túlzottak vagy vadak, a hangszeresek és énekesek között tökéletes az egyensúly és a harmónia, a tuttik monumentálisak, s mind a szólisták, mind a kórus és a zenekar a maximumot nyújtják tudásukból, hogy korhű hangulatot, ezzel együtt pedig kortalan zenei élményt teremtsenek.
Az 1699-ből származó, hat kórusszólamra íródott Missa Assumpta est Maria Charpentier legérettebb egyházi művei közül való.
Az eredetileg a chapelle royale-ban előadott mise valószínűleg a parlament az évi ülésszakának nyitányaként hangzott el, és még a laikusok számra is hallhatóan nemes veretű, megfontoltan ünnepélyes muzsika, melynek változatos tételeiben, akárcsak a Te Deumban, egyaránt megmutatkozik Charpentier rendkívüli érzéke a finomabb és a magasztosabb érzelmek kifejezésére is.
A Litanies de la Vierge à 6 voix et deux dessus de violes korai, az 1680-as évek közepéből származó mű, amely a zeneszerző Mademoiselle de Guise-ként ismert patrónusa számára készült, hogy a gazdag és istenfélő nemesasszony magánkápolnájában adják elő. A szólórészek, kettősök és triók váltakozása a szólisták pszeudo-kórusának tuttijaival különösen érzékeny zenei szövetet, a hangulatok és formák változékonyságát eredményezi.

Az albumon szereplő három mű ekképp Charpentier legszebb és legfontosabb egyházi műveinek reprezentatív válogatása, amely kiválóan demonstrálja a 17. század egyik legjelentősebb francia zeneszerzőjének zsenialitását, a felülmúlhatatlan szépségű vallásos darabok pedig egy virágzó birodalom erejének és önmagába vetett feltétlen hitének hűséges zenei tükrei és visszhangjai.” (Galamb Zoltán, ekultura.hu)

Előadók:
Les Arts Florissants
William Christie karmester

A lemezen elhangzó művek listája:
1. Philidor Cadet: Marche de Timbales
2-11. Te Deum H. 146
12-20. Missa „Assumpta est” H. 11
21-30. Litanies de la Vierge H. 83

https://zenekucko.com/00814

Visits: 6