Šaban Bajramović – A Gipsy Legend (2002) Times Square Records

2008. júniusában írta a Quart.hu: “Elhunyt Šaban Bajramović, a “balkáni roma jazz” legnagyobb alakja, akit a cigányzene királyának is neveztek. Šaban Szerbiában született, katonaszökevényként megjárta a börtönt, szerette a nőket, a szerencsejátékot és az alkoholt – és mintegy hétszáz szerzemény fűződik a nevéhez, többek között a roma himnusz is.
Šaban Bajramović figurájához rengeteg legenda fűződik – a róla szóló beszámolók többsége megemlíti, hogy nehéz megállapítani, mi az, ami valóban igaz vele kapcsolatban. Több beszámoló szerint sokáig azt sem lehetett tudni, hogy hol lehet megtalálni, és egyáltalán él-e még. 1936. április 16-án született, a szerb, később persze jugoszláv Niš városban. Az általános iskolából csak négy osztály járt ki, aztán az utcán tanult, legfőképpen zenélni. Tizenkilenc évesen, állítólag egy lány miatt, dezertált a jugoszláv hadseregből, a hadbíróság három évre ítélte, ám miután kijelentette, hogy ő akármennyi időt túlélne a börtönben, büntetését öt és fél évre változtatták.

Ezt az időt (vagy csak egy évet?) a Goli otok nevű hírhedt börtönszigeten kellett letöltenie, állítólag a túlélésben az segített, hogy a focicsapat nélkülözhetetlen kapusa lett. Később azt is állította, hogy húszezer könyvet olvasott el a börtönben (míg máshol azt olvastuk, hogy többek között azért kellett elhagynia a hadsereget ama bizonyos lány miatt, mert másként nem tudott vele kapcsolatba lépni, hiszen írni-olvasni nem tanult meg). Meg azt is, hogy Goli otok volt az ő egyeteme, sőt, aki nem ült börtönben, az nem is ember igazából. Az bizonyosnak tűnik, hogy az arcán lévő sebhelyeket, vagy legalábbis egy részüket ekkor szerezte. Valamint az, hogy a börtönben alapított egy zenekart, amellyel Louis Armstrong, Frank Sinatra számait, spanyol és mexikói zenét és egyebet játszott.

Első lemezét 1964-ben adta ki, és még hivatalos oldalán is azt olvashatjuk, hogy “nagyjából” húsz nagylemezt és ötven kislemezt jelentetett meg. Első bevételeiből egy fehér Mercedest vásárolt és két testőrt szerződtetett, az autót a legenda szerint később eljátszotta. Zenekarát Crna Mamba névre keresztelte, és a cigányzene, a szórakoztatózene és a jazz keverékét játszotta. Bejárták a világot (felléptek például Kapolcson is tavaly). Bajramović Indiában, ezt olvashatjuk legalábbis hivatalos életrajzában, Jawaharlal Nehru és Indira Gandhi meghívására koncertezett, és ott (ők vagy mások) felruházták őt a Világ Cigányzenéjének Királya címmel. A világ bejárása a nők, alkohol és szerencsejáték iránt rajongó Šaban esetében azt is jelentette, hogy bizonnyal mindenfelé vannak gyerekei.

Nagyjából hatszázötven, mások szerint meg hétszáz szerzeménye volt, bár ez nagyjából mindegy is. Számosan ihletődtek, kicsit másként megfogalmazva: nyúltak tőle, így például Goran Bregovic is. Több filmben is szerepelt, például Goran Paskaljevic és Emir Kusturica alkotásaiban, dokumentumfilm is készült róla. Többek között egy népdal alapján ő írta a Gyelem, gyelem című darabot, melyet 1971-ben hivatalos roma himnusznak ismertek el.”

A számok:

01 – Jasmina
02 – Pelno Me Sam
03 – Hanuma
04 – Avaj, Avaj Mo Cavo
05 – Pena
06 – Sila Kale Bal
07 – DJeli Mara
08 – Opa Cupa
09 – DJelem, DJelem
10 – Boza, Limunada
11 – Dade, Dade
12 – I Barval Pudela
13 – Sajbija
14 – Pitao Sam Malog Puza

Levin 2012. augusztus 8-i bejegyzésének frissítése.

https://tinyurl.com/skpryju

(Direct download link)

0

Visits: 6

Publication author

offline 2 hét

Levin

Avatar 177
Comments: 2243Publics: 4687Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

12 + 5 =

Password generation