Jethro Tull – A Passion Play (1973) Chrysalis Records

“A Jethro Tull egy, a XVIII. században élt angol mezőgazdasági szakírótól kölcsönözte nevét, aki a “Hogyan kell lovakat és egyéb nemesebb paripákat dresszírozni, s más tudnivalók az állattenyésztés és mezei gazdászat tudományából” címmel értekezett fontos kérdésekről, és e mellett feltalálta a sorvetőgépet.
A banda vezéregyénisége és fő motorja Ian Anderson, aki virtuóz játékával elfogadottá tette a fuvolát, mint rockhangszert. A hatvanas évek közepén alakult Jethro a blues(os)/(hard) rockból indult, és korai lemezeik (This Was 1968, Stand Up 1969, Benefit 1970) után a hetvenes évek elejére a progrock egyik zászlóshajójává nőtte ki magát. Bár a lassan öt évtizede létező együttes életútja különböző alkotói korszakokra bontható (melyek boncolgatásától itt és most eltekintek), általánosságban zenéjük a jazz, a folk és a progger elemek egyéni hibridjeként írható körül a legegyszerűbben.

Hatodik korongjuk, az 1973-as születésű A Passion Play egy konceptlemez, ami akár egy képzeletbeli trilógia (Aqualung 1971, és Thick as a Brick 1972) harmadik tagjaként is felfogható. Elvileg két hosszú tételből áll, mint a Thick, de valójában rövidebb zenei betétek, és kb. spoken word-ösen előadott kis sztorik sorozata, mint az Aqualung – utóbbiak közül legnagyobb kedvencem a “Nyúl, aki elvesztette a szemüvegét” mese-anekdotája. A lemezt egységessé összefogó gondolat egy emberi lélek túlvilági utazása. Ezt hol komolyabban, hol kevésbé komolyabban megszólaltatva, illetve szójátékokkal és allegóriákkal bőven megspékelve játsszák el. Érdekes módon anno a Passiójáték volt a Jethro legtöbb vitát kiváltó munkája, én viszont a humor, az (ön)irónia és a muzsika szinte tökéletes arányban való adagolása miatt a mai napig ezt a korongot szeretem tőlük a legjobban.” (wovbagger)

A zenekar tagjai a lemez készítésekor: Ian Anderson – flute, acoustic guitar, saxophones, Vocals; Barriemore Barlow – drums, percussion; Martin Barre – electric guitar; John Evan – piano, organ, synthesizers, speech; Jeffrey Hammond – bass guitar, vocals.

01. A Passion Play (part 1) (21:36)
02. A Passion Play (part 2) (23:30)

https://tinyurl.com/y9zgybzz

1

Hits: 25

Publication author

offline 8 órával

Levin

1 910
Comments: 1149Publics: 2952Registration: 22-09-2017

Jethro Tull – A Passion Play (1973) Chrysalis Records” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Georgie írta négy évvel ezelőtt:
    “A progresszív rockzene mintapéldája. Megkomponált dalmű, zenekari kísérettel, prózai betétszövegekkel. Számomra is ez a legkedvesebb Jethro Tull album.”

    0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..