Nick Drake – Five Leaves Left (1969/2000) Island Records

Nick Drake

Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat százötvenedik (150) lemeze a brit Nick Drake első albuma. Nicholas Rodney “Nick” Drake (1948-1974) a tragikus sorsú trubadúrok egyik klasszikus példája. Inkei Bence (origo.hu) cikkéből: “Nick apja munkája miatt Burmában született, de két éves korától már Angliában nevelkedett, korán megtanult zenélni, több hangszeren játszott, egy korai iskolai zenekarban például a később sikeres karriert befutó Chris de Burghgal is, de őt gyorsan kirúgták “túlzottan is popos ízlése miatt”. A hatvanas évek végén londoni kávézókban kezdett játszani, ahol is felfigyeltek rá, és a Fairport Convention nevű elektromos folkzenekar segítségével lemezszerződéshez jutott. A bemutatkozó album (Five Leaves Left, 1969) munkálatai, és a lemez terjesztése azonban rosszul sült el, ráadásul közepes kritikákat kapott. Drake azért megpróbált zenei karrierjére fókuszálni, otthagyta az egyetemet, és rögzített egy poposabb, ám nem kevésbé remekbe szabott második lemezt, mely szintén gyenge fogadtatásban részesült. Koncertjei rosszul sikerültek, abba is hagyta az élő fellépéseket, elkezdett keményebben drogozni, és depresszióba zuhant. Még rögzített egy teljesen akusztikus rövidke albumot, melyet nem is kért tőle a kiadó, de azért végül megjelentette, ám sikeres ez sem lett, Drake pedig hazautazott szülei vidéki házába. Idegösszeomlás, teljes szegénység és elszigeteltség következett, 1974-ben bekövetkezett halála előtt pedig egy rövid felvillanás, majd gyógyszer-túladagolás. Egy közeli neves zenészbarát, John Martyn már életében írt neki egy tisztelgő – és bíztató – dalt, de igazából számára is csak a poszthumusz népszerűség adatott meg (még csak nekrológok sem jelentek meg halála után). A nyolcvanas években kezdték emlegetni olyan zenészek, mint Kate Bush, Paul Weller, Peter Buck az R.E.M.-ből, vagy Robert Smith a Cure-ból. Egy Dream Acadamy nevű folkos popzenekar 1985-ben címzett neki egy dalt (Life In A Northern Town), mely váratlan módon sláger lett és nevét is visszahozta a köztudatba, de csak a kilencvenes évek második felében került igazán méltó helyére, akkora már a legnagyobb dalszerző-előadók közé. A Belle And Sebastian, Beck, Beth Orton, Beth Gibbons (Portishead), Elliott Smith, Badly Drawn Boy, Lou Barlow (Dinosaur Jr., Sebadoh, Folk Implosion) rajongása pedig a fiatalabbakkal is megismertette három rövid, de hibátlan albumot jelentő munkásságát.”

A dalok:
01 – Time Has Told Me
02 – River Man
03 – Three Hours
04 – Way To Blue
05 – Day Is Done
06 – ‘Cello Song
07 – The Thoughts Of Mary Jane
08 – Man In A Shed
09 – Fruit Tree
10 – Saturday Sun

http://links.snahp.it/306nick

0

Találatok: 0

Publication author

offline 1 óra

Levin

230
Comments: 2058Publics: 4371Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?