The Yardbirds – Yardbirds (1966) Columbia Records

Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat hetvennegyedik (74)lemeze a brit Yardbirds negyedik nagylemeze. Rövid ideig létezett csupán a Yardbirds együttes, de a Rolling Stones-szal, a Kinks-szel, az Animals-szel, a Themmel és a Pretty Thingsszel az Amerikát meghódító Brit invázió fontos tényezője volt.
Keith Relf énekes és szájharmonikás, Chris Dreja és Tony Top Topham gitáros, Paul Samwell-Smith basszusgitáros és Jim McCarty dobos 1963 tavaszán alapították az együttest. Az amerikai blues, a rhythm and blues alapszámaival aratták első sikereiket. Az Animals mellett az övéké volt a nagy dicsőség, hogy kísérhették Nagy-Britanniában az egyik legjelentősebb fekete szájharmonikást, Sonny Boy Williamsont. Topham helyére a kezdeteknél az akkor mindössze 18 esztendős gitáros zseni, Eric Clapton került a Roosters zenekarból
Az 1964-ben megjelent első albumuk, a mára gyűjtőcsemegének számító Five Live Yardbirds kizárólag feldolgozásokkal jelent meg, s többségében „vendégszámokat” tartalmazott az 1965-ös For Your Love című második korong is. A címadó dal viszont az együttes meghatározó sikere lett, Angliában 3., Amerikában a 6. Eric Clapton azonban túl poposnak találta, s John Mayall Bluesbreakerséhez távozott.
Helyére a „lóarcú” Jeff Beck érkezett, aki előzőleg a Nightshift, és a Trident tagja volt. Közreműködésével jelent meg 1965 végén a csaknem teljesen sajátnak mondható Having a Rave Up című korong. Alapjában véve poposabb-rockosabb lett az irányvonal, de óriási sikerek születtek: mindenekelőtt a Heart Full of Soul, a Still I’m Sad. Maradtak emlékek a korábbi, bluesos korszakból is: a Shapes of Thing, az A Train Kept a Rollin’ (Ezt játszották gitárzúzás közepette a Nagyítás című Antonioni-filmben), a New York city Blues, azután a Beck által jegyzett Jeff’s Blues, a Steeled Blues, a Stroll On és mások. Beck volt a főszereplője az 1966-os Yardbirds (Roger the Engineer) című albumnak, amelyre olyan örökzöldek kerültek, mint a The Nazz Are Blue, a Jeff’s Boogie, az Over, Under Sideaways and Down és több más kitűnő dal.
Egy évvel Beck után érkezett a Yardbirdshöz a harmadik gitárzseni, Jimmy Page, akit a banda sírásójának is neveztek, hiszen a hanyatló zenekar romjain 1968- ban ő alakította a Led Zeppelin-t. Page eleinte a távozó Samwell-Smith helyett basszusgitározott. Amikor Beck 1967-ben saját zenekart alakított, Page lett a szólógitáros és hegedült is. Vele már nem készült említésre méltó album, a Live Yardbirds Featuring Jimmy Page azonban a Yardbirds katalógus értékes darabja, igaz, ez a zenekar feloszlása után jelent meg. (Kovács Miklós, literatura.hu)

A csapat: Keith Relf – ének (kivéve a The Nazz Are Blue-t), szájharmonika; Jeff Beck – szólógitár, basszusgitár az Over, Under, Sideways, Down-on, ének a The Nazz Are Blue-n; Chris Dreja – ritmusgitár, vokál; Paul Samwell-Smith – basszusgitár, vokál; Jim McCarty – dob, ütőhangszer, vokál

A számok:
01. Lost Woman 3:16
02. Over, Under, Sideways, Down 2:24
03. The Nazz Are Blue 3:04
04. I Can’t Make Your Way 2:26
05. Rack My Mind 3:15
06. Farewell 1:29
07. Hot House of Omagarashid 2:39
08. Jeff’s Boogie 2:25
09. He’s Always There 2:15
10. Turn into Earth 3:06
11. What Do You Want 3:22
12. Ever Since the World Began 2:09

https://tinyurl.com/y7aco45p

0

Találatok: 4

Publication author

offline 44 perc

Levin

Avatar 453
Comments: 2146Publics: 4643Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

16 − tizennégy =

Password generation