“Kathleen Edwards egy olyan utazásra hív minket, mely során ki se kell lépnünk a szobánkból, ahhoz, hogy mindent lássunk. Ugyan nem tudjuk hova megyünk, vagy, hogy hol voltunk, csak azt tapasztaljuk, hogy akármit is hallottunk és éreztünk, minden tökéletes volt. Kathleen Edwards Voyageur című albuma nem korszakalkotó, de nem is sablonos. Adott egy nő, akinek hangja épp annyira eredeti ahhoz, hogy ne ijessze el az embert az első percben. Adott egy hangzásvilág, amelyet nem erőszakoltak meg semmivel, ami nem illik hozzá. Az egésznek van egy finom íze, amiről nehéz leszokni, ha valaki csak kicsit is szereti a countrysabb, poposabb dalokat.
A kanadai származású énekesnőnek nem kellett semmilyen világrengető újítást alkalmaznia lemezén és borzasztóan egyedinek sem kellett lennie ahhoz, hogy mégis izgalmas legyen. Ennek persze az lett az ára, hogy szinte senki sem ismeri ezt az észak-amerikai énekesnőt, aki elkalauzol minket az érzelmek világába. Tévedett tehát, aki a cím alapján földrajzi körutazásra számított. Kathleen Edwards ugyanis egy olyan útra visz minket, ahol megérthetjük egy egész szerelem történetét. Megismerkedéstől házasságig, házasságtól válásig, válástól elengedésig.
A történetet tökéletesen keretbe foglalja az első és az utolsó dal. Míg a Empty Threat egy vidám, naív dalocska, ami rögtön bele is ránt minket lendületével és íveivel az albumba, addig a For the Record már elengedi a kezünket és saját utazásra küld minket lágy és lassú ritmusával. Utoljára azonban még jó hosszan engedi megérteni, hogy mit is hallottunk az elmúlt közel negyven percben. Ez az érzelmi lökdösődés nem csak magán az albumon megy keresztül. Egy-egy dal is képes egyszerre depressziós és reményteli lenni. Erre talán a legjobb példák a Pink Champagne vagy a Chameleon/Comedian, melyek szinte hangról-hangra képesek az embert egy új érzelmi állapotba rántani. A Sidecar, mely az lemez legrövidebb dala egy óvatos, könnyed, de ugyanakkor mély szám. Benne a szokásos countrys akkordokkal, de egy nagyon finom, musicales női énekhanggal.
Kathleen Edwards tehát nem hagy minket nyugodni Voyageur lemezével. Kéri, hogy mi is nézzük át az életünket, merüljünk el a részletekben. Cserébe ő a zenéjével hozza felszínre az érzelmeinket. És így kezdődik az utazás a szívünk körül.” (Szabó Dániel, Campusonline.hu)
A dalok:
01. Empty Threat
02. Chameleon/Comedian
03. A Soft Place To Land
04. Change The Sheets
05. House Full Of Empty Rooms
06. Mint
07. Sidecar
08. Pink Champagne
09. Going To Hell
10. For The Record
https://tinyurl.com/y8cphfoz
Visits: 6
Publication author
“Kathleen Edwards – Voyageur (2012) Zoe / Rounder” bejegyzéshez 2 hozzászólás