VA – The Ultimate Jazz Archive, Set 34 [4CD] (2005) Membran Music
A The Ultimate Jazz Archive egy öszzesen 168 (!) lemezből álló – tehát igazán átfogónak tekinthető – válogatás, melynek harmincnegyedik része a bigband korszak jelentős előadóit mutatja be. A mai menü: Benny Goodman, Tommy Dorsey, Harry James, Earl “Fatha” Hines
Set 34 – CD 1: Benny Goodman
Benjamin David “Benny” Goodman (1909-1986) amerikai jazz és szving muzsikus, klarinétos és zenekarvezető. Tíz éves korában a chicagói Kehelah Jacob Zsinagógában kezdett klasszikus klarinétjátékot tanulni. 1921-ben lépett fel először. 1925-ben került Ben Pollack együtteséhez, először Chicagóban, aztán New Yorkban léptek fel. 1929-től önálló zenészként rádióknál és hangstúdiókban dolgozott, többek között Gershwin-felvételeken. 1934-ben létrehozta első big bandjét. Fletcher Henderson komponált és hangszerelt a zenekarnak. Az 1935 nyarán lebonyolított turnéja nagy sikert aratott. Ezzel kezdődött meg a dzsessz-zene szving-korszaka. 1936-ban triója kvartetté bővült Lionel Hampton, a második színes bőrű zenész belépésével. Ezzel, az akkor forradalminak (és sokakat megbotránkoztató, heves sajtóvitákat kavaró) összeállítással Benny Goodman nagyon sokat tett az amerikai feketék egyenjogosításáért. Mint klasszikus muzsikus is hírnevet szerzett: előadta például Mozart Klarinétkvintettjét. 1938-ban a Budapesti Vonósnégyessel is együtt dolgozott. Ő rendelte meg Bartóktól a Kontrasztokat, és 1939 januárjában bemutatta a Carnegie Hallban. Dolgozott Coplanddel, Hindemith-tel, Bernsteinnel, Poulenc-kel, Stravinskyval, és másokkal is.
Tracklist:
01 – King Porter Stomp (1935)
02 – Goodbye (1935)
03 – If I Could Be With You (One Hour Tonight) (1935)
04 – Goody Moody (1936)
05 – Stompin’ At The Savoy (1936)
06 – Christopher Columbus (1936)
07 – Down South Camp Meeting (1936)
08 – Bugle Call Rag (1936)
09 – He Ain’t Got Rhythm (1936)
10 – I Want To Be Happy (1937)
11 – Sing, Sing, Sing (1937)
12 – Roll ‘Em (1937)
13 – Sugar Foot Stomp (1937)
14 – St. Louis Blues (1937)
15 – Don’t Be That Way (1938)
16 – One O’Clock Jump (1938)
17 – Smoke House Rhythm (1938)
18 – Topsy (1938)
19 – The Kingdom Of Swing (1939)
Set 34 – CD 2: Tommy Dorsey
Thomas Francis “Tommy” Dorsey, Jr. (1905-1956) amerikai jazz harsonás, zeneszerző és zenekarvezető. Bátyjához, Jimmyhez hasonlóan első zenei leckéit kisgyermek korában zenetanár édesapjuktól kapta. Először trombitálni tanult, majd a pozanra tért át még egészen fiatal korában. Számos zenekarral játszott, gyakran bátyjával, első közösen vezetett zenekarukat először Dorseys Novelty Six, majd később az átkeresztelés után Dorseys Wild Canaries néven futtatták. Bátyjával együtt Dorsey a későbbiekben is sokszor játszott vezető zenekarokban, például Jean Goldkette és Paul Whiteman vezetése alatt. Rendszeresen készített lemezfelvételeket is, gyakran a legnépszerűbb korabeli jazzsztárokkal. Dorsey mindig tartózkodott jazzelőadói képességeinek értékelésétől, jóllehet a korai felvételei jó stílusérzéke tehetséges zenészt mutatnak. Bátyjához hasonlóan Tommy Dorsey is j6 technikai adottságokkal rendelkezett, és a pozanjátékot új magaslatokra vezette. Gördülékeny játéka különösen ideális volt a balladajátékra, szólói számos felvételen mintaszerűek. A későbbi generációk kiváló pozantechnikával rendelkezd zenészei közül csak kevesen érik utol, és még kevesebben haladják túl szaktudásban. Tommy Dorsey álmában fulladt meg 1956 novemberében.
Tracklist:
01 – Weary Blues (1935)
02 – Royal Garden Blues (1936)
03 – Tea On The Terrace (1936)
04 – I’m In A Dancing Mood (1936)
05 – Keepin’ Out Of Mischief Now (1936)
06 – Jamboree (1936)
07 – Mr. Ghost Goes To Town (1937)
08 – Lookin’ Around Corners For You (1937)
09 – Who’ll Buy My Violets? (1937)
10 – On A Little Bamboo Bridge (1937)
11 – Melody In F (1937)
12 – Song Of India (1937)
13 – Marie (1937)
14 – In A Little Hula Heaven (1937)
15 – I’ll Dream My Way To Heaven (1937)
16 – Liebestraum (1937)
17 – Mendelssohn’s Spring Song (1937)
18 – The Sheik Of Araby (1938)
19 – Boogie Woogie (1938)
20 – Hawaiian War Chant (1938)
Set 34 – CD 3: Harry James
Harry Haag James (1916-1983) amerikai jazz trombitás és zenekarvezető. Édesapja egy vándorcirkuszban volt trombitás. Harry először dobolt, majd trombitálni kezdett, és kilencesztendős korától a cirkuszi zenekarban játszott. Nagyon ígéretes tehetségnek tűnt, és édesapja mindent megtanított neki, amit tudott. Harry elhagyta a cirkuszt, és különböző texasi zenekarokban játszott, mielőtt 1935-ben csatlakozott Ben Pollackhoz. 1937 elején Benny Goodman szerződtette Jamest, és ezzel a lehető legszélesebb swingközönség ismerhette meg tevékenységét. Két esztendeig maradt Goodmannel, majd megalakította saját zenekarát. James népszerűsége nőtt, és a közönségimázsa egy zenészhez képest szokatlanul magasra emelkedett, amikor Betty Grable filmsztárt feleségül vette. Korai éveiben James kiemelkedő játékos volt, szenvedélyes szólókkal, megsemmisítően erőteljes sounddal. Saját együttesével kihasználta virtuóz technikáját, nagy meggyőződéssel adta elő a balladákat és a látványos trombitadarabokat, amelyek annyira meghökkentették jazzrajongóit. James késői karrierjében j61 kombinálta mindkét világot, és sok sikert aratott. Egész a nyolcvanas évekig sikeres maradt, sohasem vesztette el lelkesedését, 1983-ban rákban hunyt el.
Tracklist:
01 – Jubilee (1937)
02 – When We’re Alone (1937)
03 – Can’t It? (1937)
04 – Life Goes To A Party (1937)
05 – Texas Chatter (1938)
06 – Song Of The Wanderer (1938)
07 – It’s The Dreamer In Me (1938)
08 – One O’Clock Jump (1938)
09 – Out Of Nowhere (1938)
10 – Wrap Your Troubles In Dreams (1938)
11 – Lullaby In Rhythm (1938)
12 – Little White Lies (1938)
13 – Boo – Woo (1939)
14 – Woo – Woo (1939)
15 – Home James (1939)
16 – Jesse (1939)
17 – Ciribiribin (1939)
18 – Sweet Georgia Brown (1939)
19 – Blame It On My Last Affair (1939)
20 – Love Is A Necessary Thing (1939)
21 – ‘Tain’t What You Do (1939)
22 – Two O’Clock Jump (1939)
Set 34 – CD 4: Earl ‘”Fatha” Hines
Earl Kenneth “Fatha” Hines (1903-1983) amerikai jazz zongorista és zenekarvezető. Kiváló zenész volt, a jazzzongorajáték fejlődésének jelentós figurája, aki 1918-ban kezdte profi karrierjét. Számos Pittsburgh környéki bandában játszott, az énekesnő Lois Deppe zeneigazgatója lett, Chicagóba költözött. 1927-ben Louis Armstronggal fogtak össze, zongorázott, zeneigazgató volt, és Armstrong partnere egy night-clubban, ahol a harmadik tag Zutty Singleton volt. Hines a húszas évek végén egy sor olyan felvételt készített Armstronggal, amelyek klasszikusok lettek: ezek voltak a Hot Five, Hot Seven és Savoy Ballroom Five lemezek, de közöttük volt a korai jazz egyik legünnepeltebb csúcsfelvétele, a “Weather Bird” duettje is. Olyan kiemelkedő hangszerelőkkel dolgozott, mint Jimmy Mundy, és olyan elsőrangú szekciótagjai voltak, mint Trummy Young, Darnell Howard és Omer Simeon. A zenekar a zenei haladás élén járt, megelőzve a sokkal jobban ismert kortársai legtöbbjét. Hines innovatív zongorastílust vitt a jazzbe, ahol világosan artikulálja a dallamot, amelynek vonalát gyakran jellegzetes tremolója a fúvósjátékosok vibrátójára hasonlít. Mindez odavezet, hogy technikáját “trombitastílus’-nak nevezik. A Hinest példaképül választó zongoristák számát igen nehéz meghatározni: nem túlzás azt állítani, hogy mindazok akik 1927 után jazz-zongorát játszottak valamilyen formában, azon az úton jártak, amelyet ő jelölt ki.
Tracklist:
01 – Rhythm Sundae (1937)
02 – Pianology (1937)
03 – Piano Man (1939)
04 – Tantalizing A Cuban (1940)
05 – G.T. Stomp (1939)
06 – Lightly And Politely (1939)
07 – Boogie Woogie On St. Louis Blues (1940)
08 – Deep Forest (1940)
09 – Number 19 (1940)
10 – Call Me Happy (1940)
11 – Easy Rhythm (1940)
12 – Comin’ In Home (1940)
13 – Up Jumped The Devil (1941)
14 – Jersey Bounce (1941)
15 – South Side (1941)
16 – Windy City Jive (1941)
17 – Swingin’ On C (1941)
18 – The Father Jumps (1941)
19 – The Earl (1941)
20 – Blue Keys (1946)
Külön köszönet baljan-nak e különleges válogatás megosztásáért és az eredeti feltöltésért!
