Az 1001 Albums You Must Hear Before You Die (1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz) sorozat kettőszáznyolcvanötödik (285) lemeze az amerikai Herbie Hancock tizenkettedik nagylemeze.
“Herbie Hancock 1940. április 12-én született az Illinois állambeli Chicagóban, Egyesült Államok.
Zenekedvelő családi körben nőtt fel, hétéves korától tanult zongorázni és két évvel később a nyilvánosság előtt is bemutatkozott. Jóllehet, bemutatkozásakor klasszikus zenét játszott, Hancock fő érdeklődési területe a jazz volt.
Középiskolás és egyetemi évei alatt félprofi zenekarokban játszott, és alkalmilag a vendégszereplő zenészeket – mint például Donald Byrdöt – kísérte.
1961-ben Byrddel mutatkozott be New Yorkban, lemezfelvételeket készített mind vele, mind saját kisegyüttesével. Az utóbbi lemezfelvételei között volt a ,Watermelon Man, Hancock kompozíciója, amely ráirányította, a közönség figyelmét. E dal egy változatával Mongo Santamaria az amerikai Top 10-re került.
A hatvanas évek elején és közepén Hancock klubokban és lemezfelvételeken dolgozott saját együttesével, igazi karrierje és nemzetközi elismerése azonban akkor kezdődött, amikor csatlakozott Miles Davis kvintettjéhez, amellyel öt esztendeig dolgozott.
A szerződés vége felé a Davis együttes már a jazzrock felé tendált. Hancock jól érezte magát ennek közegében, majd 1968-ban megalakította saját szextettjét, hogy elképzeléseit valóra válthassa.
Olyan zenészekkel, mint Julian Priester, Buster Williams és Eddie Henderson, valamint Hanckock eredeti kompozícióival az együttes a hetvenes évek eleje jazzrock-mozgalmának egyik legnépszerűbb és legbefolyásosabb együttese lett.
Hancock 1969-től egyre széleskörűbben használta az elektromos zongorát és más elektromos billentyűsöket, beleértve a szintetizátorokat.
1973-ban gazdasági nehézségek miatt négytagúra kellett csökkentenie a bandáját, amelyben Bennie Maupin is szerepelt, aki már a nagyobb formációban is zenélt.
Az új együttes zenéje egyre inkább a fúzió lett és mindinkább a jazzfunky felé hajlott.
A jószerencsének vagy a megfelelő csillagállásnak köszönhetően Hancock első kvartettalbuma, a Headhunters hatalmas sikert aratott a discopiacon és hatalmas eladási számokat produkált.” (Jazz-zenészek Lexikona )
Az album 2003-ban 498. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. 2007-ben bekerült a National Recording Registry-be is.
A számok:
01. Chameleon (Jackson-Mason-Maupin-Hancock) – 15:45
02. Watermelon Man (Hancock) – 6:33
03. Sly (Hancock) – 10:21
04. Vein Melter (Hancock) – 9:14
A zenészek:
Herbie Hancock – Fender Rhodes electric piano, Hohner D6 clavinet, ARP Odyssey synthesizer, ARP Soloist synthesizer, pipes
Bennie Maupin – soprano saxophone, tenor saxophone, saxello, bass clarinet, alto flute
Paul Jackson – electric bass, marímbula
Harvey Mason – drums
Bill Summers – congas, shekere, balafon, agogo, cabasa, hindewho, tambourine, log drum, surdo, gankoqui, beer bottle
Recorded at Wally Heider Studios, San Francisco, CA.
https://tinyurl.com/y89yuoul
Találatok: 3
Publication author
