Johann Christian Bach (1735 Lipcse – 1782 London), a “milánói” vagy “londoni ” Bach”, Johann Sebastian Bach legkisebb fia. Johann Christian Bach bátyjához, Philipp Emanuelhez hasonlóan a bécsi klasszicizmus jelentős előfutára.
Karakterük s zenéjük különbözőségére jellemző, hogy míg az utóbbi elsősorban Haydnra hatott, addig J. Chr. könnyed, kifejező dallamossága; a témák kontrasztján alapuló formaépítkezése főként Mozartra gyakorolt döntő befolyást, aki mindig a tisztelet és szeretet (nála nem éppen gyakori) hangján nyilatkozott róla.
J. Chr. zenéje kezdetben apjáét és bátyjáét is tükrözte, de a nagy formák, nagy együttesek iránti hajlama már akkor jelentkezett; az olasz hangszeres és énekes zene alapvető melodikus élményei után az első londoni években érett meg sajátos koraklasszikus stílusa.
Zenekarában 1767-72 a fúvósok (főként a klarinét) önállósodtak; az akkor új kalapácszongorát is felkarolta.
Életművének tragédiája, hogy – részben talán a korán elért sikerek bénító hatására – a klasszikus stílushoz a döntő lépést nem tette meg, s így zenéje már Gluck (de kivált Haydn és Mozart) mellett rövidesen túlhaladottá vált. (classica.hu)
https://zenekucko.com/04302
Találatok: 2
Publication author
