Szvjatoszlav Teofilovics Richter (1915-1997) orosz zongoraművész a múlt század egyik legnagyobb és legelismertebb zongoristája volt.
Német származású apja képzett zenész, zongorista, orgonista, zeneszerző- és tanár, anyja tehetséges énekes volt. Első zongoraleckéit apjától kapta, bár nagyrészt autodidakta módon tanult, mert nem tűrte a rendszeres zenei képzést.
Richtert önmagáért, humanizmusáért, elmélyült zongorázásáért becsülte az egész világ. A zenei tökéletesség fanatikusa volt. “Eleven zongoralexikonnak” nevezték, akinek “gyilkos kezei vannak, de morálja bevehetetlen erődítmény”, és kizárólag lelkiismeretére hallgat zongorázás közben. Távol tartotta magát a politikától, s bár nyugati turnéit csak későn kezdhette el, emigrálni soha nem akart; úgy vélte, hogy játszani mindenhol lehet. Tökéletes technikai tudása mellett hatalmas sikert aratott improvizációs képessége. Nem kedvelte a publicitást, fényképezni élete végén már csak a szünetekben engedte magát, szinte sötétségben játszott, a koncerteken csak gyertya világíthatott, interjút igen ritkán adott. Idősebb korában visszautasította a nagy hangversenytermeket, és szívesebben lépett fel kisebb városokban.
E lemezén két nagy orosz zeneszerző egy-egy zongoraversenyét adja elő a Varsói Filharmonikus Zenekar kíséretével.
https://zenekucko.com/01227
Visits: 37