Marc-Antoine Charpentier – Te Deum (1989) Harmonia Mundi

Marc-Antoine Charpentier

“Az idősebbek biztosan emlékeznek még az eurovíziós (elsősorban sportjellegű) közvetítések szignálzenéjére, habár az utóbbi években ismét közvetített dalfesztiválon talán még ma is felhangzik Charpentier Te Deumának prelúdiuma, vagyis a rondó-tétel ragyogó-magasztos főtémája.

Nem különösebben meglepő, hogy a televíziós hálózat döntéshozóinak épp erre a műre esett a választása. A motetta D-dúr hangneme a szerző szerint is „tündöklő és nagyon harcias”, a fennköltség és magabiztosság érzetét a trombiták és üstdobok pedig még inkább fokozzák.
A párizsi Saint-Louis jezsuita templom szolgálatában írt darab egyes feltételezések szerint az 1692-es steenkerque-i csatában aratott győzelmet volt hivatott ünnepelni és François-Henry de Montmorency marsallt dicsőíteni, jellegében mindenesetre számos párhuzam felfedezhető Charpentier Te Deuma és a kortárs Henry Purcell ünnepi és üdvözlő ódái között.
A híres, voltaképp klasszikus zenei slágernek tekinthető rondó után kórusra és szólistákra írt tételek váltakoznak.
A basszusra komponált „Te Deum Laudamus” kezdetén a fokozatosan fel, a mennyek felé törő dallam tökéletes példája a zenei szövegfestésnek, a mondanivalót híven lekövető melódiáknak, melyek a régizene, s különösképp a barokk muzsika tipikus ismertető jegyei.
A hangszerelés ugyanígy a latin szöveg hagyományos értelmezését követi. A zenekar, majd a szólisták és a kórus fokozatos és fokozó jellegű beléptetése után előbb a főként kórusra írt, mennyei témájú, majd a szólistákat előtérbe helyező, evilági mondanivalójú tételek sorjáznak egymás után, hogy végül egy nagyszabású, emelkedett fúgával méltóképp zárják le ezt a minden elemében a Napkirály korához illő művet.
William Christie és a Les Arts Florissants előadásában a mű teljes pompájában szólal meg. A tempók gyorsak, de nem túlzottak vagy vadak, a hangszeresek és énekesek között tökéletes az egyensúly és a harmónia, a tuttik monumentálisak, s mind a szólisták, mind a kórus és a zenekar a maximumot nyújtják tudásukból, hogy korhű hangulatot, ezzel együtt pedig kortalan zenei élményt teremtsenek.
Az 1699-ből származó, hat kórusszólamra íródott Missa Assumpta est Maria Charpentier legérettebb egyházi művei közül való.
Az eredetileg a chapelle royale-ban előadott mise valószínűleg a parlament az évi ülésszakának nyitányaként hangzott el, és még a laikusok számra is hallhatóan nemes veretű, megfontoltan ünnepélyes muzsika, melynek változatos tételeiben, akárcsak a Te Deumban, egyaránt megmutatkozik Charpentier rendkívüli érzéke a finomabb és a magasztosabb érzelmek kifejezésére is.
A Litanies de la Vierge à 6 voix et deux dessus de violes korai, az 1680-as évek közepéből származó mű, amely a zeneszerző Mademoiselle de Guise-ként ismert patrónusa számára készült, hogy a gazdag és istenfélő nemesasszony magánkápolnájában adják elő. A szólórészek, kettősök és triók váltakozása a szólisták pszeudo-kórusának tuttijaival különösen érzékeny zenei szövetet, a hangulatok és formák változékonyságát eredményezi.

Az albumon szereplő három mű ekképp Charpentier legszebb és legfontosabb egyházi műveinek reprezentatív válogatása, amely kiválóan demonstrálja a 17. század egyik legjelentősebb francia zeneszerzőjének zsenialitását, a felülmúlhatatlan szépségű vallásos darabok pedig egy virágzó birodalom erejének és önmagába vetett feltétlen hitének hűséges zenei tükrei és visszhangjai.” (Galamb Zoltán, ekultura.hu)

Előadók:
Les Arts Florissants
William Christie karmester

A lemezen elhangzó művek listája:
1. Philidor Cadet: Marche de Timbales
2-11. Te Deum H. 146
12-20. Missa „Assumpta est” H. 11
21-30. Litanies de la Vierge H. 83

https://zenekucko.com/00814

2

Találatok: 80

Publication author

offline 2 óra

Levin

356
Comments: 2131Publics: 4552Registration: 22-09-2017

Marc-Antoine Charpentier – Te Deum (1989) Harmonia Mundi” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*
Password generation
Loading...