Két évvel vagyunk Parsons-ék szerencsejáték koncept albumának megjelenése után, a naptár 1982-t mutat, itt az ideje tehát egy újabb The Alan Parsons Project albumnak, sorrendben ez a hatodik, címe pedig Eye in the Sky. Mint az eddig megjelent valamennyi APP album ez is egy koncepció, az emberek különféle hitrendszereihez (vallási, politikai, a szerencséhez fűződő, stb.) kapcsolódik.
Ez az album is megosztotta a kritikusokat: voltak akik az egekig magasztalták, mások pedig a sárba taposták. Ezzel együtt (ahogyan az szokott lenni) az USA-ban platina lemez lett, sok országban hetekig tartotta magát az első 10 helyen belül, de jó pár helyen magán a csúcson is. Sokan a banda zeneileg a legegységesebb lemezének tartják az Eye in the Sky-t. A címadó dal Eric Woolfson énekével a mai napig sokat játszott sláger és a soft rock Eye in the Sky a Children of the Moon vagy a Step by Step és a lírai hangvételű Silence and I és a Old and Wise mellett ott a sokkal progresszívebb, instrumentális Mammagamma, a Sirius-ról már nem is beszélve. Apropó Sirius, a 90-es évek NBA rajongóinak feltűnhet némi egyezés, mivel a Chicago Bulls (más Észak-Amerika-i egyetemi csapatok mellett) előszeretettel használja a pályára lépéshez ezt a számot.
Újra van itthon Irsai Olivér Siklósról régi cimborám családi pincészetéből, egy pohárkával ennél jobb most így Húsvét hétfő délelőtt nem jut eszembe ehhez az albumhoz. A veszteségmentes csomag 24/88,2 (DSD64-ből átalakítva) ez miatt a nagyobb méret.
A kiadvány zenei anyaga:
01 – Sirius
02 – Eye in the Sky
03 – Children of the Moon
04 – Gemini
05 – Silence and I
06 – You’re Gonna Get Your Fingers Burned
07 – Psychobabble
08 – Mammagamma
09 – Step by Step
10 – Old and Wise
Az előadók:
Chris Rainbow – vocals
Lenny Zakatek – vocals
Elmer Gantry – vocals
Eric Woolfson – keyboards, vocals
Colin Blunstone – vocals
Alan Parsons – keyboards, Fairlight programming, vocals
David Paton – acoustic, electric & bass guitars, vocals
Ian Bairnson – acoustic & electric guitars
Mel Collins – saxophone
Stuart Elliott – drums, percussion
The English Chorale – choir vocals
Kellemes zenehallgatást!
https://justpaste.it/8wcmj
Visits: 22
Publication author
A lemez megjelenésének időszaka volt az, amikor először rendelkeztem (engedhettem meg magamnak) olyan berendezéssel, amely már alkalmas volt zenehallgatásra.
Mivel én a Beatles zenéket a Szabad Európa Rádióban (rövidhullám) ismertem meg, rácsodálkoztam arra, hogy az általam ismert számok milyen, azelőtt nem hallott hangokat is tartalmaznak.
És zenei ízlésem kialakításában ekkoriban nyújtott nagy segítséget a Bartók Rádióban Göczey Zsuzsa (lelki kezeit ismeretlenül azóta is csókdosom) Lemezbörze helyett című műsora, ahol ezt a lemezt is meghallgathattam.
Mikre emlékszel!
Mindig is szerettem a jó zenéket, de a nyolcvanas évek közepéig (ekkor voltam egyetemista) ócska, szocialista országokban gyártott lemezjátszókon hallgattam a Múzeum körúton meg a Tangón csencselt lemezeket. Aztán az egyetemi kollégiumban bejutottam Nagy Feró (nem a nemzet csótánya, évfolyamtársam) szentélyébe, a kollégiumi stúdióba, ahol a Magyar Rádió levetett technikáit használták. Bár Feró egy vétlen közúti baleset miatt már nincs velünk a minőségi zenehallgatást azóta is neki köszönöm meg.
Az MR a kor komenista országai közül technikailag is az egyik legfelszereltebb volt, rengeteg kiskaput meg nagyot is kihasználtak és minőségi cuccon szóltak a lemezek.
http://poptortenetiemlekpont.hu/goczey-zsuzsa-eletutinterju
Göczey Zsuzsáról még annyit, hogy a Rádióban dolgozó komolyzene szerkesztő ismerősömet (aki rendszeresen vett fel nekem komolyzenei anyagokat magnó kazettára) egyszer megkörnyékeztem, hogy hozzon vele össze. Meg is adta a telefonszámát, én felhívtam, és érdeklődtem tőle, hogyan juthatnék hozzá néhány, akkoriban csemegének számító lemez/Cd felvételéhez.
Javasolta, hogy keressem fel a Szabó Ervin Könyvtár Rottenbiller utcai fiókját, ott található a legjobb, legszélesebb körű választék.
És ez így is volt. Nem tudom, hogy az az oázis még létezik-e, de hetente jártam, és kölcsönöztem a jobbnál-jobb zenéket.