Steve Marriott’s All Stars – Clear Through The Night (1975/1999) NMC

Steve Marriott

Az 1947. január 30-án született Steve Marriott tizenkét éves korától gyermekszínészként barátkozott a színpaddal és a közönséggel. Szerepelt az Oliver című darabban, lehetőséget kapott a rádióban és a televízióban is. Zenélgetett már a hatvanas évek elején is valamennyit, de a korai zsengékből nem maradt fenn semmiféle képes vagy hangos dokumentum.

Első szólólemezét 1963-ban vette fel a Decca cégnél, a rajta hallható dal címe Give Her My Regards volt.
A másfél métert éppen csak meghaladó “magasságú” Steve, aki az ének mellett gitározott is, 1964-ben zenekart alapított az azóta szintén halott Ronnie Lane basszusgitárossal, Jimmy Winston billentyűssel és Kenney Jones dobossal. Miután a zenésztársak sem voltak éppen szálfa méretű legények, elnevezték hát magukat Small Facesnek, azaz Csöpp Arcoknak.
Nos, ezekből a csöpp arcokból, de nem csöpp szájakból hatalmas hangok bújtak elő – főként Steve jóvoltából, bár a vokál sem volt éppen utolsó. Az 1964-es indító felvételük, a Whatcha Gonna Do About It, majd az 1965-ös Sha, la, la, la-le, az All or Nothing, a My Minds Eye hallatán érthető, hogy belopództak nemcsak a brit rajongók szívébe. Kicsit később az Itchycoo Park és a Lazy Sunday is nagy siker lett, ám kiderült, hogy ezzel vége is a kitűnő együttesnek.
A hatvanas évek végén a popzenében megindult az erjedés, megkezdődött a supergroupok korszaka. Az elsők között jött létre a Small Faces “jogutódja”, a Faces valamint a Humble Pie. Ez utóbbit Marriott szervezte Peter Framptonnal, a Herd együtes énekesével és gitárosával. A többiek Rod Stewarttal, Ron Woodal együtt a Facesben folytatták.
A Humble Pie “dögösebb” hangzású volt a Small Facesnél. Több kitűnő lemezt készítettek, de egyik sem került a listákra. Az As Safe az Yesterday és a Performance – Rockin’ The Fillmore – ettől függetlenül ma is szép emlékeket idéz.
Frampton hamar kiszállt, az együttes 1974-ben feloszlott. Steve Marriott ezután szólóban próbálkozott, de valljuk be, nem sok sikerrel. Közben ismét összetrombitálta a Small Facest, de azt a bizonyos töltött káposztát már nem lehetett újra melegíteni, turnéjukat nem fogadta kitörő lelkesedés. All Stars néven is szervezett egy rövid életű együttest. (Kovács Miklós, harmonet.hu)
Steve Marriott 1991. április 20-án saját házának lángja között lelte halálát.

Az All Stars:
Steve Marriott – Guitar
Greg Ridley – Bass
Ian Wallace – Drums
Mickey Finn – Keyboards
+
Clem Clemson – Guitar
Boz Burrell – Bass
Mel Collins – Saxophone, Horns
BJ Cole – Pedal Steel Guitar
Tim Hinckley, Dave Foster – Keyboards
Joe Vicki Brown, Dave Hynes, Lavinia Rodgers, Venetta Rodgers, Clyde King – Vocals

A számok:
01. Midnight Rollin’
02. Wham Bam Thank You Mam
03. Street Rat
04. High n Happy
05. Ruthy
06. Shake
07. Don’t Take But a Few Minutes
08. Cocaine
09. Bluegrass Interval
10. You’re a Heartbreaker
11. Be My Baby
12. It’s All Over
13. The Things You Do
14. Lord Help Me Hold Out
15. I Need a Star in My Life
16. Signed Sealed
17. The Times They Are A Changin’

https://zenekucko.com/03327

0

Találatok: 74

Publication author

offline 42 perc

Levin

Avatar 364
Comments: 2132Publics: 4571Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

hét + 12 =

Password generation