Kolinda – Szerelem (1977-1997) (1997) Kolinda

A Kolinda zenekar az Orfeó zenei/képzőművészeti/színházi csoportból nőtt ki és kapcsolódott be a táncházi mozgalomba 1974-ben.

Hamarosan azt a fajta folkzenét játszotta, amit ma world musicnak nevezünk: a magyar népdalokat és az erdélyi paraszti muzsikát balkáni dallamokkal és ritmusokkal, dzsesszes improvizációkkal, majd saját szerzeményekkel szőve át. Mikorra az első magyarországi népzenei lemezek (az 1977-ben induló Élő népzene sorozat) megjelentek, a Kolinda már sikeresen koncertezett Belgiumban és Franciaországban, és túl volt a második – francia kiadású – albumán. Magyarországon ugyanakkor sem a rádió népzenei műsoraiban, sem a Hungaroton lemeztársaságnál nem volt erre a “beskatulyázhatatlan” muzsikára igény, az első hazai ajánlatot egy olyan válogatás elkészítésére kapta, amely már vállalhatatlan volt számára. Ez a kettős szorítás oda vezetett, hogy 1979-ben felbomlott a zenekar, és a meghatározó magból ketten – Zsigmondi Ágnes és Lantos Iván – disszidáltak. Ezt követően hosszú évekig éppen úgy terjedtek a francia Kolinda-felvételek kazettán, ahogyan az URH vagy a Kontroll rockzenekaroké: “undergroundban”, szénné másolt kazettákon.

Ebből a periódusból három kiemelkedő darab hallható e válogatáson: a Szerelem (1.) a Kolinda 2. című albumról átvéve, az 1514. című albumon szereplő Tételeknek (2.) egy 1990-es koncertváltozata és az – ugyancsak a Kolinda 2.-n szereplő – Iljúnak (10.) egy húsz évvel későbbi változata.

1991-től a Krulik Zoltán vezette Makám együttessel fuzionálva alakult újjá a zenekar, a jellegzetes Kolinda-hangvétel ekkortól még erősebben a dzsessz, a szabad improvizáció irányába rugaszkodott. 1984-ig két albumot (Makám és Kolinda, Úton) vettek fel Hollandiában, az elsőt licenc formájában – Szélcsend után címmel – megjelentette a Hungaroton is. E két albumról két-két darabot (3-4., 5-6.) vettünk át.

A “nemzetközi helyzet fokozódására” való tekintettel 1985-ben újraszerveződött a Kolinda, azóta ugyanabban a felállásban készíti lemezeit. Külföldi meghívásoknak is eleget tett, Magyarországon mégsem lépett fel, nem akart nosztalgiakoncertezni, inkább várta az alkalmat, hogy megérlelődjék az az új Kolinda-zene, amely meg tud felelni az egykorinak. 1988 és 1997 között három album (Kolinda 6., Transit, Ráolvasás; az utóbbit licenc formájában forgalomba hozta a Fonó Records) jelent meg a hollandiai PAN kiadásában, ezekről került válogatásunkra a következő öt szám: 2., 7-8., 11-12.

1996-ban újra találkozott Magyarországon a három őstag: Zsigmondi Ágnes Amerikából, Lantos Iván Franciaországból látogatott haza. A francia Celluloid kezdeményezésére bevonultak egy stúdióba: derüljön ki, melyikük hol tart, mit tudnak kezdeni egymással, mit tudnak kezdeni a régi számokkal – miféle anyag születik ebből a találkozásból. Az Õsz című album ennek a kísérletnek az igen figyelemreméltó eredménye, olykor persze zsákutcákkal, olykor – mint például a válogatásra került dalok (9-10., 13.) esetében is – telitalálatokkal.

Ugyancsak 1996-ban Dabasi Péterben felmerült egy Kolinda-válogatás ötlete. Dabasi a hollandiai lemezekben gondolkodott, a francia kiadók engedélyének megszerzése lehetetlennek tűnt. A Hungaroton kiadta volna a válogatást, ha a zenekar szponzorokat talál hozzá és fedezi a gyártási költségeket. Dabasi azonban muzsikus, nem menedzser.

A Magyar Narancs 1997 végén úgy döntött, ha karácsonyra lehetősége lesz CD-vel kedveskedni, akkor összehozza ezt a válogatást, feloldja a Kolinda körül immár negyedszázada tartó magyaros lehetetlenséget. Lőkös Csaba (Concert & Media) segítségével sikerült az összes Kolinda-lemezről átvételi lehetőséget kapnunk, ha úgy tetszik, ez a hetven perc a mi “maradéktalan” Kolindánk. Ezt szeretnénk – ugyancsak maradéktalan örömmel – megosztani olvasóinkkal. (Marton László Távolodó)

A számok:
01 – Szerelem (1977) (13:51)
02 – Tételek – a)Ha folyó víz volnék, b)Altató, c)Én vacogok már (8:08)
03 – Töredék (3:45)
04 – Tánc (4:10)
05 – Úton (4:02)
06 – Szamum (4:10)
07 – Félek (részlet) (3:55)
08 – Tranzit (3:30)
09 – Ugy elmennék (3:31)
10 – Iljú (3:54)
11 – Ráolvasás (6:29)
12 – Túl késő (1:36)
13 – Szerelem (1997) (7:34)

A muzsikusok: Zsigmondi Ágnes – furulyák, ének (1., 9-10., 13.); Kováts Dóra – hegedű, ének (1-2., 7-8., 11.); Lantos Iván – bőgő, percussion, ének, duda, zongora (1., 9-10., 13.); Dabasi Péter – gitár, tambura, citera, ének, mandocselló (1-8., 10-13.); Széll András – hegedű, ének (1.); Róbert György – furulya, oboa, (2., 7-8.); Hasur János – hegedű, ének (2., 8.); Kőszegi Péter – bőgő (2-8., 11-12.); Matolcsy Eszter – hegedű, ének (3-4.); Juhász Endre – oboa (3-6.); Krulik Zoltán – gitár, ének (3-6.); Szőke Szabolcs – gadulka (3-6.); Gaál Éva – hegedű, ének (5-6.); Posvanecz Éva – hegedű (7., 12.); Várhelyi Lilla – hegedű, ének (11.); Porteleki László – hegedű, ének (9-10., 13.); Rigopoulos Pierre – percussion (9-10., 13.); Clémentin Patrice – szintetizátor (9-10.)

https://zenekucko.com/04336

0

Visits: 5

Publication author

offline 2 hét

Levin

Avatar 177
Comments: 2243Publics: 4687Registration: 22-09-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

tizennyolc − 11 =

Password generation