Progressive Rock – Oldal 38

Mini – Emlékút a balladafolyón (2015) GrundRecords

Ez a kiadvány a Moiras Records Fruit Pebbles című albuma alapján készült. Az albumon meghallgatható a Mini klasszikus felállásának összes stúdiófelvétele. bővebben

D Sound – Kisember (2002) Periferic Records

A D Sound szerzeményeinek jelentős többsége instrumentális; a szövegvilág arról a mindennapos vívódásról szól, melyet mi kisemberek a világ történései, a közvetlen környezet és a média terror kapcsán megélünk. Ennek kifejezésére tökéletesen találja meg és használja a progresszív zene (Pink Floyd, Mike Oldfield…) hangzásvilágát és eszköztárát. bővebben

Steven Wilson – Hand. Cannot. Erase {2CD Limited Edition} (2015) Kscope/Edel

Az amerikai Neal Morse mellett, a 47 éves, londoni Steven Wilson a kortást progresszív rockzene legkreatívabb alakja. A Hand. Cannot. Erase. című lemez egy nagyon furcsa, de megtörtént esetet dolgoz fel. bővebben

Jethro Tull – Crest of a Knave (1987) Chrysalis

A Tull 1987-es albumáról legalább két dolgot illik tudni: szerepel rajta a Ian Anderson budapesti élményeit megörökítő Budapest című szám, és 1988-ban az album elnyerte a Legjobb Hardrock produkció Grammy-díját. bővebben

Dream Theater – Falling Into Infinity (1997) EastWest Records

Kevin Moore, a zenekar billentyűse a harmadik album (Awake) készítése közben, 1994. őszén jelentette be, hogy megválik az együttestől. Így őt a lenez bemutató turnéján már Derek Sherinian helyettesítette. Az 1997-ben elkészült Falling Into Infinity megosztotta a zenekar rajongóit, hiszen erősen érződik rajta kiadójuk, az EastWest abbéli törekvése, hogy a csapatot a slágerlistákra juttassa. Mike Portnoy évekkel később be is ismerte: erősen gondolkodott a zenekar feloszlatásán. “Dream Theater – Falling Into Infinity (1997) EastWest Records“ bővebben

Mostly Autumn – The Last Bright Light (2001) Cyclops

A zene.hu így mutatta be ezt a nagyszerű zenekart: “A brit Mostly Autumn egy nagyon érdekes zenekar, akik a nemzetközi trendektől függetlenül sorra gyártják a folkosítottan progresszív, női és férfi énekhangon énekelt lemezeiket és dalaikat. Zenéjük egyszerre közelít a mainstream, kissé poros dallamos rockhoz, a furulya és akusztika okán a Jethro Tull-hoz, hangszerelésben a Pink Floyd – Genesis vonalhoz. bővebben

Attila (Billy Joel’s early band) – Attila (1970/2009) Epic

Attila volt a neve annak a bandának, amit Billy Joel alapított fiatalkorában, 1969-ben. Barátjával, a dobos Jon Small-lal éppen akkor hagyták ott a The Hassles-t és úgy döntöttek, ketten vágnak bele az új kalandba. Érdekes felállás volt – egy dobos és egy orgonista. A basszus szólamot Joel a billentyűs hangszerén szólaltatta meg, hasonlóan, mint Ray Manzarek a Doors-ban.

“Attila (Billy Joel’s early band) – Attila (1970/2009) Epic“ bővebben

Beggar’s Opera – Act One (1970/2004) Vertigo/Repertoire Records

A Beggar’s Opera skót progresszív rock banda, amelyet 1969-ben alakított Glasgow-ban Ricky Gardiner gitáros. Hozzá csatlakozott Alan Park (billentyűk), Martin Griffiths (vokál), Marshall Erskine (basszus/fuvola) és Raymond Wilson (dob). 1970-ben a Vertigo kiadónál jelent meg az első, Act One című albumuk és a Sarabande című kislemezük, amely több európai országban is slágerlistás helyezést ért el. bővebben

Toe Fat – Toe Fat (1970/1994) Parlophone/Repertoire Records

A Toe Fat nevű angol zenekar 1969 júniusában alakult, és 1971-ben szűnt meg. Alapítója Cliff Bennett sikeres popénekes, és az eredeti felállásnak a két későbbi Uriah Heep tag – Ken Hensley gitáros, billentyűs és Lee Kerslake dobos – mellett John Glascock basszusgitáros (Gods, Chicken Shack, Jethro Tull) volt a tagja. “Toe Fat – Toe Fat (1970/1994) Parlophone/Repertoire Records“ bővebben

Pink Floyd – Relics (1971/1996) EMI Capitol

1971. május 14-én megjelent a Pink Floyd első válogatáslemeze Relics címmel (Amerikában július 15-én). Az eredeti borítóra egy tusrajz került, amit Nick Mason készített, az 1996-os újrakevert CD változat borítóján viszont már a rajz “megvalósítása” látható. A Relics-en hallható a Syd Barrett-korszak két kislemez-slágere: az “Arnold Layne” és a “See Emily Play”, ezeket eddig nem adták ki nagylemezen; valamint a “Biding My Time”, amit addig csak koncerteken játszottak a The Man/The Journey részeként (viszont már 1969-ben felvették). “Pink Floyd – Relics (1971/1996) EMI Capitol“ bővebben

Kex – Remake (2014) Grund Records

Az egykori sikercsapat ma is élő, aktív tagjai közül Kisfaludy András dobos 2014 tavaszán zenekart szervezett maga köré; egyrészt az összes ismert Kex-zenedarab megfelelõ, mai megszólalású hang- és zenei-tartalmi minõségben való rögzítésére, másrészt koncerten történõ bemutatásukra. Elsõdleges feladatként a dalok átdolgozását jelölték meg: a Kex repertoárja a fentebb felsoroltakkal együtt tizenhat szerzeményt jelent.

“Kex – Remake (2014) Grund Records“ bővebben