“A civilben Justin Vernon néven futó Bon Iver a kétezres évek közepén tetőző újvonalas folkkal tűnt fel, és vált annak messze legnépszerűbb képviselőjévé. A 2008-as For Emma, Forever Ago című lemeze idején talán kicsit meglepő volt, hogy pont ő futott be ilyen szép karriert, de mai füllel már simán bele lehet okoskodni, hogy Bon Ivernek miért sikerült a legszélesebb tömegekkel elhitetni (négy Grammy-jelölés például), hogy minden egyes hangja az ő életüket mutatja be.
Az sem haszontalan, ha az embernek olyan rajongói vannak, mint Kanye West, aki egy teljes dalát használta samplernek tavalyi albumán. Ez odáig vezetett, hogy a második, cím nélküli Bon Iver-lemez a második helyen debütált a brit és az amerikai lemezeladási listákon, olyanokat maga mögé utasítva, mint Adele vagy Lady Gaga. Ettől még persze nem lenne automatikusan jó a zene, de ki lehet jelenteni, rég érdemelte meg ennyire valaki a közönségsikert.
A folkos alapok megmaradtak, de az egyszál gitárt felváltotta a monumentális, végtelenül telt hangzás, amiben hol fúvósok, hol hegedűsök szólalnak meg. Ez azonban nem vette el a közvetlenséget, sőt, csak személyesebb lett a végeredmény. Bon Iver még a giccset is úgy használja, hogy az nem megy az élvezhetőség kárára, jó példa erre a záró Beth/Rest, ami a ’80-as évek legrosszabb balladáinak hangszerelésével csal könnyeket a hallgató szemébe. Az év egyik legjobb lemeze.” Írta _fá_ a Lángológitárok.blog.hu-n, még a Grammy díjkiosztó előtt.
A díjkioaztó után ugyanitt “Ki a fasz az a Bon Iver?” címmel olvashattunk cikket:”Ezzel a címmel indult néhány órája egy új blog Tumblren, és azokat a kommenteket gyűjti, mik a tegnap este a legjobb új előadónak járó Grammyt elnyerő Bon Iver miatt háborognak. Merthogy Justin Vernon nem csak nálunk, de a tengerentúlon és számos más országban sem túl ismert még széles körben, úgyhogy annak rendje és módja szerint rögtön sokakban felvetődött a címben szereplő kérdés. Nem először fordul elő ilyesmi, tavaly az Arcade Fire sikere után történt hasonló, akkor is rengetegen háborogtak, hogy miért nem Lady Gaga, Eminem, vagy valamelyik másik, jóval ismertebb popsztár kapta a legjobb albumnak járó díjat. Ahogy az lenni szokott, a közösségi média különböző felületein háborgók legtöbb esetben Bon Iver nevét sem tudják leírni helyesen, vagy aki mégis, az azon értetlenkedik, hogy miféle név ez egyáltalán, vagy hogy miért nem a díjra szintén esélyes – és jóval ismertebb – Nicki Minaj, vagy Skrillex lett a legjobb új előadó.
Justin Vernon zenei projektjét ezek szerint annak ellenére sem sikerült megismernie széles körben sokaknak, hogy a díjátadó előtt többek között vele reklámozták az 54. Grammy-gálát, Adele, Skrillex és a Foo Fighters mellett.
Bon Iver tavalyi albumát a nemzetközi zenei sajtó jelentős képviselőinek egész hada választotta az év legjobb lemezei közé, valamint nálunk is igen jól szerepelt.”
A számok:
1. “Perth” 4:22
2. “Minnesota, WI” 3:52
3. “Holocene” 5:37
4. “Towers” 3:08
5. “Michicant” 3:42
6. “Hinnom, TX” 2:45
7. “Wash.” 4:59
8. “Calgary” 4:10
9. “Lisbon, OH” 1:33
10. “Beth/Rest” 5:17
A zenészek:
Justin Vernon – banjo, bass, choir, chorus, composer, cymbals, drums, ebow, finger cymbals, guitar, baritone guitar, electric guitar, nylon string guitar, hands, Korg M1, piano, tremolo, vocals
Matt McCaughan – brushes, composer, drums, handclapping, Roland 909
Sean Carey – bowed vibes, choir, chorus, drums, processing, vibraphone, voices
Colin Stetson – clarinet, flute, alto saxophone, baritone saxophone, bass saxophone
Greg Leisz – pedal steel guitar
Michael Lewis – alto saxophone, soprano saxophone, tenor saxophone
Rob Moose – horn arrangements, string arrangements, viola, violin
Carmen Camerieri – French horn, piccolo trumpet, trumpet
Mike Noyce – voices
http://links.snahp.it/692bOni_vEr
Visits: 10
Publication author
“Bon Iver – Bon Iver (2011) Jagjaguwar Records” bejegyzéshez egy hozzászólás