The Alan Parsons Project –  Pyramid  (1978/1984) Arista

1978-ban megjelenik az APP 3. stúdió albuma, amelyik sokak szerint – valljuk be férfiasan – korántsem lett olyan sikeres mint az előző évi Asimov koncept album, az I Robot.

Ez a lemez is egyetlen koncepcióra, az abban az időben erős, a piramisok, a piramisokat övező misztikumok, a piramisoknak tulajdonított szakrális és más erők iránt érzett széles körű érdeklődésre épít. Érdekes módon az album sokkal megosztóbbra sikeredet, mint azt a kritikusok és gondolom az alkotók várták. Vannak akik szerint az egyik legjobb albuma a szerzőpárosnak, mások szerint, ha nem is éri el a Poe vagy Asimov lemezek színvonalát, de legalább nem olyan ócska, mint a 80-as évek közepén kiadott Vulture Culture és Stereotomy, míg a másik végleten tartózkodók szerint Parsons és Woolfson édes anyukája és apukája inkább sakkozott volna…

Érdekes módon ezen vélekedések egyáltalán nem befolyásolták a ’78-as Grammy ajánlókat, mivel a lemezt jelölték a legjobb mérnöki kategóriában. És őszintén megmondom szerintem a lemez kiváló. Nem mondom, hogy nagyon jó, de egy igazi APP. Hallgassátok csak az instrumentális Voyager-t vagy a nagyzenekari Shadow of a Lonely Man balladát. Ezek és a lemez többi száma is mind igazi, klasszikus és jellegzetes APP darab, és akkor még nem is beszéltem a lemez ívéről. Az én magán véleményem az, hogy az egész képet tekintve sokkal egységesebb a Pyramid, mint a megelőző két lemez. Az a javaslatom, hogy szánjatok rá 40 percet és nyugodtan hallgassátok végig nyitott füllel és szívvel egyben az egész lemezt. És igen, ott a 6. sávon, az Istenek ölén, ott az a hang, az hangszer amit hallotok, az bizony a cimbalom. A magyar cimbalom. A legtöbb ember fejében a cimbalom = cigányzene, de Erkel a Bánk bánban használta és Rácz Aladár a múlt század 20-as éveiben barokk műveket szólaltatott meg rajta olyan nagy sikerrel, aminek hatásra Sztravinszkij maga is megtanult cimbalmozni.

Szóval elő egy pohárka jóféle lőrével, le a védőhuzatot az otthoni Sonus Faber Aida-ról 🙂 és szóljon a zene!

A kiadvány zenei anyaga:

    1. Voyager
    2. What Goes Up…
    3. The Eagle Will Rise Again
    4. One More River
    5. Can’t Take It with You
    6. In the Lap of the Gods
    7. Pyramania
    8. Hyper-Gamma-Spaces
    9. Shadow of a Lonely Man

Az előadók:
Alan Parsons – acustic guitar
David Paton – bass, vocals
Stuart Elliott – drums, percussion
Ian Bairnson – electric and acoustic guitars
Eric Woolfson, Duncan Mackay – keyboards
Dean Ford, Colin Blunstone, Lenny Zakatek, John Miles, Jack Harris – vocals
Phil Kenzie – saxophone
Choir: The English Chorale, Choirmaster: Bob Howes

Kellemes zenehallgatást!

https://justpaste.it/9h1ac

0

Visits: 94

Publication author

offline 1 hónap

kalmy

Avatar 24
Comments: 234Publics: 52Registration: 04-10-2017

Vélemény, hozzászólás?

Authorization
*
*
Registration
*
*
*

1 × 2 =

Password generation