Ahogy azt már korábban Luigi Boccherini (1743-1805) olasz zeneszerzővel kapcsolatban említettem, vonósötöseiben a gordonka szólamát duplázta, hiszen elsősorban kora egyik legkiválóbb csellistája volt. A két gordonkával játszó vonósötös és a zongoraötös „feltalálójának” számít. bővebben
Machula Tibor (1912-1982) magyar csellóművész Kolozsváron született, ahol vezetéknevét Makulának ejtették. A budapesti Zeneakadémián Schiffer Adolf tanítványa volt. 12 évesen tartotta első koncertjét a Budapesti Filharmónikus Zenekarral, majd Olaszországban adott koncertsorozatot. bővebben
Gregorio Allegri itáliai énekes és zeneszerző (1582-1652) Rómában született. 1591-től a S. Luigi-templom énekese, 1607-től a fermói katedrálisban, majd 1621-től Tivoliban szolgált mint énekes és zeneszerző. 1628-ban a római S. Spirito templom karnagyává nevezték ki. “Gregorio Allegri – Miserere (1994) Auvidis Records“ bővebben
Valószínűleg valamennyien kedvtelve hallgatjuk Johann Sebastian Bach műveinek jobbnál-jobb előadásait, közöttük a billentyűs hangszerekre írt műveit is. bővebben
Johann Sebastian BachAngol szvitjei: Ez az elnevezés éppoly homályos eredetű, mint a Francia szviteké. Johann Nikolaus Forkel (1749-1818), Bach első életrajzírója állítása szerint egy előkelő angol megrendelő számára írta Bach a hat kompozíciót: erre utal J. Chr. Bach kéziratos másolata is. bővebben
Miután a hetvenes-nyolcvanas évek historizáló mozgalma egyiket a másik után fedezte fel újra a régizene nagyságainak kiemelkedő és kevésbé gyakran játszott műveit, úgy tűnik, a zenetudósok, valamint az autentikus instrumentumokat előnyben részesítő szólisták és kamaraegyüttesek figyelme egyre inkább a mára jószerével elfeledett komponisták felé fordult, és így számtalan zenei meglepetés került elő a poros és eldugott kottatárakból, és e kisebb remekművek az utóbbi években sorra hangfelvételen is elérhetővé válnak a megszállott gyűjtők számára. bővebben
A Harmonia Mundi évfordulós sorozatának huszonötödik korongja az újra felfedezés jegyében Hector Berlioz (1803-1869) francia, és Manuel de Falla (1876-1946) spanyol zeneszerző egy-egy művét tartalmazza. bővebben
Ahogy azt már korábban Luigi Boccherini (1743-1805) olasz zeneszerzővel kapcsolatban említettem, vonósötöseiben a gordonka szólamát duplázta, hiszen elsősorban kora egyik legkiválóbb csellistája volt. A két gordonkával játszó vonósötös és a zongoraötös „feltalálójának” számít. bővebben
Antonio Salieri személyéről és munkásságáról már megemlékeztünk csodálatos Requiem-je kapcsán, most egy válogatást hallhatunk annak idején népszerű operáinak áriáiból. bővebben
Ahogy azt már korábban Luigi Boccherini (1743-1805) olasz zeneszerzővel kapcsolatban említettem, vonósötöseiben a gordonka szólamát duplázta, hiszen elsősorban kora egyik legkiválóbb csellistája volt. A két gordonkával játszó vonósötös és a zongoraötös „feltalálójának” számít. bővebben
“A 18. századi hangszeres zene egyik legjelesebb képviselője, Luigi Boccherini (1743-1805) művész- és zenészcsaládba született Lucca városában. Apja nagybőgős volt, fiát gordonkásnak tanította. A fiú gordonkajátéka elkápráztatta környezetét, és már 13 éves korában fellépett. bővebben
Ahogy azt már korábban Luigi Boccherini (1743-1805) olasz zeneszerzővel kapcsolatban említettem, vonósötöseiben a gordonka szólamát duplázta, hiszen elsősorban kora egyik legkiválóbb csellistája volt. A két gordonkával játszó vonósötös és zongoraötös „feltalálójának” számít. bővebben